Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

gorakoncert, 8 tételes koncert basszus hangszerekre; Az aranykard (szimf. fantázia). Festmusik a bécsi Bruckner jubileuma, stb., stb. Közismert adakozó és a tata-tóvárosi szegények részére a téli hónapokban állandó meleg ebédet nyújt. A tatai Irgalmas Nővéreknél elaggott szegények részére szegényházat tart fenn. Több községben kegyúr, fejedelmi adományokat adott templomok, iskolák részére, kulturális és hazafias célokra. Tata-Tóvároson modern uszodát, strandfürdőt létesített és európai hírű fürdő- és nyaralóhellyé változtatta a községet. Neje: gróf Zichy Mária, gyermeke: Miklós. néhai Esztergályos Károly ny. r. k. főtanító, igazg.-tan. és oki. kántor, Ács. Győrben 1864-ben született. Középiskoláit és a tanítóképzőt Győrött végezte. Oklevelet 1890-ben nyert. Kezdő éveiben Pest, Nógrád és Borsod megyében működött. 1893ban az ácsi r. k. iskola kántortanítójává választották meg egyhangúlag. 34 éven át kántortanító, 18 éven át főtanító, az utolsó szolgálati évében igazgató volt. 1926-ban vonult nyugalomba. Elhúnyt 1935-ben. Értékes munkásságáért XI. Pius pápa a „Pro Ecclesia et Pontifice" érdemkereszttel tüntette ki. Az ácsi r. k. egyházközség örökös tagja, a kaszinó egyik megalapítója volt. özvegye: Bednay Anna, gyermeke: Olga. néhai Esztergomy Antal háztulajdonos, csizmadiamester, Tóváros. 1872-ben Tóvároson született, ott végezte iskoláit is. Fiatalon kitanulta a csizmadia mesterséget. Mint segéd Esztergomban, Dunaföldváron és Székesfehérváron dolgozott, majd Tóvároson önállósította magát. A háborúban a 12. gy,-ezred kötelékében az olasz és román frontokon harcolt. Súlyos sebesülése következtében 1917-ben hősi halált halt. özvegye: Sirc Anna, gyermekei: Mária, Antal rk. s. lelkész Komáromban, Rózsi és Anna. Esztergomy Antal róm. kat. s. lelkész, Komárom. 1905-ben Tóvároson született, régi komárommegyei családból ered, édesatyja néhai Esztergomy Antal, 1917. aug. 9-én a világháborúban az olasz fronton halt hősi halált, nagybatyja, néhai Esztergomy Antal pedig az orosz fronton tűnt el. Középiskoláit Tatán és Győrött végezte, 1928ban szentelték pappá és azóta Komáromban működik. A kat. kör ügyvezető elnöke, a kisebb leányok Mária Kongregációjának prézese, a leány és fiú Szívgárda oktató előadója, a Komárommegyei Hirlap belső munkatársa, a Komáromi Katolikus Tudósító állandó cikkírója. Dr. Eszterhás Kálmán m. kir. rendőrfogalmazó, Esztergom. Budapesten 1901-ben született. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Államtudományi doktorátust 1924-ben tett. Pályafutását 1'919-ben Budapesten kezdte meg mint díjnok a főkapitányságon. 1928-ban segédfogalmazó lett. 1928—1931-ig a csongrádi kapitányságon, 1931—1935-ig Budafokon, 1935 november726 tői van határszolgálati beosztásban. Külföldi ellenőrzés és különböző közigazgatási ügyek referense. galánthai Esterházy Móric gróf császári és kir. kamarás, volt magyar kir. minisztelelnök, földbirtokos. 1881-ben, ápr. 27-én szül. Pusztamajkon (Komárom m.). Atyja f E. Miklós Móric gróf, volt főrendiházi tag. Középiskolai tanulmányait elvégezvén, a budapesti és oxfordi egyetemen tanult. A főrendiház örökös tagja. 1906-ban alkotmánypárti programmal a terebesi kerület képviselője lett. 1910-ben pártonkívüli 67-es programmal ugyanitt lett képviselő. A világháborúban a 9-es huszárezredben küzdött. Tisza István gróf után őt bízta meg a király kormányalakítással 1917-ben június 15-én. Rövid kormányelnöki ténykedése után lemondott, majd magánéletbe vonult vissza, mert a választójog megalkotására alakított kormányával programját megvalósítani nem tudta. Az 1931. évi általános választáson vállalt jelöltséget. Az 1935. évben Keresztény Gazdasági I-árt programjával a tapolcai kerületben nyert mandátumot. Dr. Etter Jenő városi tiszti főügyész, ügyvéd, oki. gazdatiszt, Esztergom. 1897-ben Esztergomban született. Középiskoláit Kalocsán és Esztergomban, az egyetemet Budapesten végezte. Kassán és Magyaróvárott elvégezte a gazdasági akadémiát. 1921-ben a jogtudományok doktorává avatták. Pályafutását Frigyes főherceg uradalmában mint s. tiszt kezdte meg. 1921-ben a Futura ellenőre volt. 1922-ben elvégezte a keleti akadémiát, amikor a járásbírósághoz joggyakornoki minőségben, később a pestvidéki törvényszékhez került. 1924-ben ügyvédi vizsgát tett. 1925-től megválasztott tiszti főügvész. A vízivárosi r. k. egyházközség világi elnöke, a polg. olvasókör alelnöke, a belvárosi olvasókör, a tűzoltó egylet és több egyesület ügyésze, a MOVE tb. elnöke. Háború alatt a 26. gy.-ezredben, 1915-től az orosz fronton harcolt, 1917-ben megsebesült. Hadnagyi rangban szerelt le. A Károly cs.-kereszt és a sebesülési érem tulajdonosa. Neje: mattyasóczi Mattyasovszky Mária, gyermekei: Jenő és Nándor. Etter Ödön, az Esztergomi Takarékpénztár Rt. elnökigazgatója. 1870-ben Esztergomban született. Középiskolái elvégzése után a pozsonyi kereskedelmi akadémián végezte be tanulmányait. 1892-ben lépett az Esztergomi Takarékpénztár szolgálatába, ahol fokozatosan előre haladva, 1929-ben ügyvezető vezérigazgató lett. Tagja a vármegye törvényhatósági bizottságának és Esztergom város képviselőtestületének, választmányi tagja valamennyi számottevő társadalmi alakulatnak, alelnöke az Esztergomi Gazdasági Banknak, elnöke az Esztergomi Borászati Egyesület Rt.-nak, valamint felügyelőbizottsági elnöke az Esztergomi Közüzemi Rt.-nak.