Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

Ezer Lajos oki. köfaragómester, gyári üzemvezető, Lábatlan. Esztergomban 1882"ben született. Az áll. felső építőipariskolát Budapesten végezte. Működését Piszkén 1910-ben a Fischer-féle kőmegmunkálógyárban mint gyárvezető kezdte meg. Innen Budapestre, az Áprily-céghez került. 1928ban megbízták a szegedi Fogadalmi-templom kőmunkálatainak elvégzésével. 1930ban Piszkén önállósította magát. 1932-ben Lábatlanra helyezte át üzemét, azóta ott dolgozik. Háború alatt a 15. tüzérezred kötelékében az orosz, olasz és albán frontokon küzdött. Egyszer megsebesült. A bronz vitézségi érem, a Károly cs.-kereszt, a sebesülési érem, a háborús emlékérem és a koronás vas szolg. kereszt ulajdonosa. Mint I. o. számvevő altiszt szerelt le. A piszkei Temetkezési és Fáklya Egyesület számvizsgálója és vál. tagja, a Frontharcos Szöv. helyi titkára. Neje: Hatos Teréz, gyermekei: Rezső és Elemér, öccse, Ferenc, hősi halált "halt 1916-ban. Nejének első férje néh. Horváth Lajos, orosz hadifogságban Szibériában halt meg. Exner Gabriella oklevles óvónő, Kesztölc. Gyöngyösön született, középiskoláit és a képzőt Budapesten végezte el, oklevelét 1923-ban nyerte Budapesten. 1934 óta a kesztölci óvoda vezető óvónője. néhai écsi Écsy József középiskolai tanár, e. e. százados, v. kórházi irodatiszt, Esztergom. Balatonfüreden 1883-ban született. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. A háborúban a 26. gv.-ezrednél az orosz és olasz frontokon küzdött. Egy ízben megsebesült. Kitüntetései a nagy ezüst vit. érem, a bronz sign. laud. kardokkal, a Károly cs.kereszt, a seb. érem. Háború után a nemzeti hadseregben szolgált. Érdemeiért századossá léptették elő. 1935-ben a háborúban szerzett betegsége következtében elhúnyt. özvegye: Bérezi Klára, aki régi esztergomi családból ered, atyja néh. B. Endre városi főszámvevő volt. Ékesy Zoltán uradalmi intéző, okleveles gazda, Nagysáp. 1899-ben a komárommegyei Héregen szül. Középiskoláit Esztergomban, gazdasági akadémiát Magyaróváron végezte, oklevelet 1921-ben nyert. A bainai Metternich-uradalomban kezdte el működését 1921-ben, mint gyakornok. 1922ben s. tiszt lett és áthelyezték a gyarmatpusztai intézőséghez. 1926-tól 1936-ig Órisápon gazdasági ellenőr, 1936-ban intéző lett, a sárisápi intézőség vezetésével bízatott meg. A háborúban az 51. honv. tábori tarackezredben az orosz, olasz fronton harcolt, sebesült és mint hadapródjelölt tűzmester szerelt le. A nagy ezüst vitézségi érem és a Károly cs.-kereszt tulajdonosa. A nagysápi r. k. hitközség elnöke, iskolaszéki tag, a község képviselőtestületének tagja, az Actio Catholica sárisáqi esperesi kerületének tanácsosa. Neje: fenyőházi Kőry Piroska, kinek édesatyja K. József ny. urad. főintéző. Gyermekei: Piroska és Zoltán. vitéz Fabi János törvénybíró, gazdálkodó, Dömös. 1896-ban Dömösön született. Iskolái elvégzése után apja mellett elsajátította a gazdálkodást, majd Pápán gazdasági tanfolyamot végzett. A 26. gy.-ezrednél az orosz és olasz frontokon harcolt. Az arany-, a kisezüst és bronz vit. érmek, a Károly cs.-kereszt tulajdonosa. 1922-ben vitézzé avatták, mint szakaszvezető szerelt le. 1920-ban esküdt, 1932-ben törvénybíró lett. 1930-ban önállósította magát, saját földjén gazdálkodik. Közbirtokossági erdőgazda, a mezőgazdasági kamarai bizottság elnöke. Hoszszú időn át presbiter, 1 évig leventeoktató volt. Neje: Fabi Margit, gyermekei: vitéz János és Bálint. réthei Fadgyas Aladár evangélikus lelkész, Komárom. Nagybarátfalun 1895-ben született. A ref. főgimnáziumot Pápán, a theológiát Sopronban és Pozsonyban végezte. Oklevelét 1918-ban Pozsonyban szerezte meg. Pályafutását mint s. lelkész Pápán kezdte meg, ahol vallástant a főgimnáziumban, a fiú és női tanítóképzőben tanított. 1928-tól jelenlegi helyén működik. Az imaház felépítése az ő érdeme. Neje: Sevbold Johanna, gyermeke: Rózsika. Faller István vendéglős, Felsőgalla. 1890ben Győrött született. Középiskoláit szülővárosában: Győrben végezte, majd a vendéglőipart tanulta és öttevényben fejlesztette szaktudását és 1914-ben lett önálló. A háborúban a 19-es közös gyalogezredben az orosz és az olasz fronton harcolt és egyszer sebesült. Szakaszvezetői rangban szerelt le. A háború után a Czermann-féle vendéglő üzletvezetőie volt, maid 1924-ben Felsőgallán lett önálló vendéglős. Kedvelt vendéglője a községnek, kiváló jó borokat és fővárosi söröket mér. Vendéglője 3 helyiségből áll, üzletét saját maga vezeti. Az ipartestület tagja, a tanoncvizsgáztató bizottság alelnöke. Testvéröccse: Faller Laios az orosz fronon halt hősi halált. Neje: Kreutzer Olga. Fandt János késműves- és müköszörüsmester, Esztergom. Dunaalmáson 1907-ben született. Iskolái elvégzése után kitanulta iparát. Mint segéd Szegeden. Orosházán és Budapesten fejlesztette tudását. 1934-ben önálló lett. Üzeme motorikus erőre van berendezve. Az ipartestület tagja. Neje: K. Varga Ilona. Üzemét saját ereiéből alapította, mint borotvapenge készítő egyedüli cég a megyében. Üzletében kizárólag jóminőségü, márkás árukat tart. Faragó András gazdálkodó, községi bíró, Uny. 1892-ben Un von született, ott végezte iskoláit is, majd elsajátította apja mellett a gazdálkodást. 1924 óta önállóan gazdálkodik. A háborút mint 9-es lovastüzér az orosz és olasz frontokon végigharcolta. 3 évig esküdt, 3 évig törvénybíró volt. Jelenleg a község bírája. A tűzoltó egyesület al727