Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

nult be. A szerb harctéren súlyosan megsebesült. Felépülése után az orosz frontra került, ahol 1915-ben fogságba esett. 1920ban szökés útján tért vissza, tart. hadnagyként szerelt le. 1921-ben mint napidíjas az állam kötelékébe lépett. 1923-ban a tatai erdőgazdasági iskolához nevezték ki tanárnak. 1926-ban a soproni kísérleti állomásra, egy év múlva a miskolci erdőigazgatósághoz helyezték át. 1933 óta az esztergomi szakiskola tanára. Dr. Ernszt Sándor m. kir. titkos tanácsos, ny. miniszter, prelátus-kanonok, apostoli protonotárius, Esztergom város országgyűlési képviselője, Esztergom. 1870 ápr. 21-én Galgócon született. Pályafutását felszentelése után, 1892-ben Nagyölveden, mint segédlelkész kezdte meg. Később Pozsonyvirágvölgybe, majd Pozsonyba került, ahol a katolikus legényegylet tagjainak valláserkölcsi és szociális irányítását vette kezébe. Ebben az időben élénkült meg a keresztény politikai élet a liberalizmus ellensúlyozására gr. Zichy Nándor és Molnár János, az akkori néppárt ügyvezető elnökének vezetése mellett. Ekkor kérték fel a párttitkári állás betöltésére, amely időben az Angolkisasszonyoknál, Budapesten tanított. 1901-ben Privigyén néppárti programmal országgyűlési képviselővé választották meg. 1910-ben a Katolikus Népszövetség megszervezésén fáradozott, melynek vezérigazgatója lett. A kommün bukása után egyhangúlag az ipolysági kerület országgyűlési képviselőjévé választották meg, ahol még két ízben jutott mandátumhoz. Időközben a koalíciós kormány minisztere volt. Rövid ideig a kultuszés a népjóléti miniszteri tárcát töltötte be. 1931-ben népszerűségének legmagasabb fokán egyszerre öt helyen választották meg országgyűlési képviselővé, melyek közül a győrit tartotta meg. Túri Béla halála után Esztergom képviselője lett. A Ker. Gazd. és Szociális Párt, illetve az Egyesült Kereszténypárt egyik vezére. Kiváló pénzügyi szaktekintély és agrárpolitikus. 1937-ben a királyi titkos tanácsosi méltósággal tüntették ki. Erős János kisb., vár. képv. test. póttag, az Esztergom—szentgyörgymezői Úrbéri Közbirtokosság elnöke, Esztergom. 1875ben Esztergomban született, ahol iskoláit is végezte. Önálló gazda 1898-ban lett. A világháborúban a 26. gy.-ezred kötelékében szolgált és a déli frontokon fordult meg. 18 éven át választmányi tagja, 15 éven át alelnöke volt és 1936 óta elnöke a közbirtokosságnak, a szentgyörgymezői kat. olvasókör vál. tagja. Felesége: Kiss Julianna, nyolc gyermekük van. Dr. Erős Margit orvos, Komárom. Komáromban született. Középiskoláit a komáromi bencés főgimnáziumban, az egyetemet Prágában és Pécsett végezte el. Doktorrá 1925ben avatták. Általános és fog szakorvos. Pályafutását Budapesten kezdte meg. Különböző kórházakban és klinikákon fejlesztette és hasznosította tudását. Iskola fogászati továbbképző tanfolyamokat hallgat Budapesten. Iskolai és OTI orvos. Rendelője 1928 óta van Komáromban. Ertl Imre gazdálkodo, Tata. Tatán 1872ben született. Iskolái elvégzése után édesapja mellett sajátította el gazdasági szakismereteit. Jelenleg 72 hold saját birtokán belterjesen gazdálkodik. Kiállításokon tenyészbikáival és csikóival több ízben díjat nyert. 19 éven át a község pénztárosa volt. A r. k. egyház iskolaszéki tagja, a tejszövetkezet alapító tagja, a Hangya igazgatósági tagja, 30 év óta a községi képviselőtestület választott tagja. Testvére fia, Pácz István hősi halált halt. Neje: néhai Strausz Anna 1921-ben elhúny, gyermekei: Imre, István, László és Mária. néhai Ertl János MÁV főraktárnok, városi képviselő, Komárom. Székesfehérváron 1866-ban született. Iskolái elvégzése után a MÁV szolgálatába állott. Működését Székesfehérváron kezdte meg, majd Bruckba került. 1893-ban Komáromba helyezték, ahol 1917-ben bekövetkezett haláláig teljesített szolgálatot. A város tekintélyes polgára, a r. k. iskolaszék tagja és városi képviselő volt. Özvegye: Harbich Ida, a kat. nőegylet volt elnöke, oltáregyesületi és misszió tag, a község képviselőtestületének virilis jogon tagja. Gyermekei: Ételi János MÁV állomásfőnök Sümegen, Paula, férj.: Csurgó Pálné Mefter tisztv. neje. Ertl Imre gazdálkodó, Szomód. 1901-ben Tatán született. Iskolái elvégzése után édesapja mellett gazdálkodott, aki Tatán tekintélyes polgár ma is. 1923-ban Szomódra került, ahol önállósította magát. 28 hold földön gazdálkodik, cséplőgépével bércséplést vállal. Kiállításon tenyészállataival első díjat nyert. Állatai törzskönyvezettek. A tejszövetkezet másodelnöke. Neje: Richter Mária, kinek atyja f R. János, édesanyja Schédli Katalin. galánthai és fraknói gróf Esterházy Ferenc nagybirtokos. 1896-ban Devecserben született. Édesatyja néhai gróf Esterházy Ferenc, v. b. t. tanacsos volt, aki 1859-ben született és 1909-ben halt meg. Édesanyja néhai Lobkovicz Berta Mária hercegnő volt, 1917-ben halt meg. Középiskoláit Tatán végezte, az érettségit jelesen tette le és azonnal bevonult a háború kitörésekor az 5. cs. és kir. huszárezredbe. Mint huszárhadnagy az olasz fronton súlyos fejlövést kapott. Számos kitüntetés tulajdonosa. Európai hírű zeneszerző, zenetanulmányait Bécsben Ferd. Loeweiiél, Newyorkban a Collidge of Musikban zenei doktorátust szerzett vonós négyesével. Számos zenekari és színpadi mű szerzője, nevezetesebb a Danaidák (táncdráma); Az istennő kelyhe (romantikus balett); Szerelmes levél (opera), stb.; zenekari műveiből: I. és II. romantikus szimfónia, Les eposues (zenetört. szvit), hegedű- és zon725