Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

sadalmi és hazafias egyesületnek is. Neje: Németh Juliska, fiai: Szilárd és Szabolcs. Berényi Vilmos bankfötisztviselő, Esztergom. 1895-ben szül. Esztergomban. Tanulmányainak elvégzése után mint banktisztviselő Budapesten a Pesti Magyar Keresk. és Magyar-Olasz Banknál működött, 1922 óta az esztergomi Iparbank főkönyvelője. Több társadalmi egyesület tagja, a Reáliskolai Bajtársi Szöv. ellenőre. Neje: Kuhn Mária, leánya: Mária. Dr. Berényi Zsigmond városi hatósági és OTI körzeti orvos, Esztergom. 1882-ben Esztergomban szül. Atyja, néhai dr. B. Gyula is városi orvos volt és 1911-ben hunyt el. Az izraelita hitközség elnöke volt éveken át. B. Zsigmond középiskoláit Esztergomban, az egyetemet Bpesten végezte. Előbb Budapesten működött, 1910 óta Esztergomban OTI körzeti és 1911 óta a város hatósági orvosa. Több társadalmi egyesület tagja. Neje: Neubauer Erzsébet, gyermekei: János és István. Bergmann László vendéglős, pansió-tulajdonos, Dömös. 1901-ben Nagymaroson szül. Középiskolákat és egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, majd tanulmányait félbeszakítva a család nagymarosi malmának vezetését vette át. 1928-ban a vendéglős iparra tért át és Dömösön modern, fővárosi nívójú pansiót létesített. Neje: Zöld Anna régi dömösi családból ered, kinek édesatyja, Zöld József jónevü dömösi vendéglős volt. Bergstein Béla sütőmester, Ács. 1895-ben Ácson született, előbb az asztalosipart tanulta, majd később a pékszakmát sajátította el. 1935-ben lett önálló mester. Részt vett a háborúban és az 5. hidász zászlóaljnál az orosz és román fronton küzdött 12 hónapon keresztül. Neje: Vida Teréz oki. közs. szülésznő, aki 1928 óta tölti be hivatását és 1933-ban választották meg. Gyermekei: Teréz és Cecilia. Sógorai, Vida Lajos és Vida József hősi halált haltak a világháborúban. Dr. Berinkey Dénes, volt miniszterelnök. 1871-ben szül. Csúzon, Komárom megyében. Középiskoláit Komáromban és Pozsonyban, jogi tanulmányait a budapesti egyetemen végezte el, majd ügyvédi oklevelet szerzett. Budapesten volt ügyvédi irodája, majd 1898-ban a bp. kir. törvényszék aljegyzőjévé neveztetett ki. Az igazságügyminisztérium nemzetközi osztályának vezetője lett. Miniszteri tanácsosi rangot ért el. 1918-ban gr. Károlyi Mihály kormányában mint igazságügyminiszter szerepelt, 1919 jan. 19-én pedig megbízták kabinetalakítással, melynek elnöke lett. 1919 márc. 21-én lemondott. 1920 óta ügyvédi gyakorlatot folytat. A bűnügyi statisztika és az országos bűnügyi nyilvántartó hivatal megszervezése körül elévülhetetlen érdemeket szerzett. A m. kir. Keleti Kereskedelmi Akadémián 12 évig jogi szaktárgyak és közgazdaságtan, valamint a nemzetközi jog tanára volt. Kiadatlan hatalmas munkája: „A háború és a nemzetközi szerződések". Berki Ernő bányatársulati fötanitó, Tatabánya. 1900-ban Felsőgallán szül. Középiskoláit és a tanítóképzőt Léván végezte. 1918-ban szerezte oklevelét. Mint tanító Tatabányán kezdte el működését, 1931-ben főtanító lett. Édesatyja, néhai Berkovics István ig.-tanító volt Felsőgallán. A világháborúban a 31., majd a 16. gy.-ezredben szolgált. Jelenleg e. e. hadnagy. A levente egyesület főoktatója. Bátyja, László, az olasz fronton szerzett sebeiben 1917-ben halt hősi halált. Neje: Mátray Ilona oki. tanítónő. Gyermekei: Hona és Viola. Berkó Béla körjegyző, Tardos. Dadon 1899-ben szül. Középiskoláit Tatán, a közigazgatási tanfolyamot Győrött végezte. 1924-ben Tardoson kezdte el működését, majd ugyanitt 1928-ban körjegyző lett. A háborúban a 31-es gy.-ezredben az albán és olasz fronton harcolt, egyszer sebesült. Hadnagyi rangban szerelt le, két kisezüst, bronz vitézségi érem, Károly cs.kereszt és a háborús emlékérem tulajdonosa. A testnevelési bizottság, a Levente-egylet, a Polgári Lövészegyesület, a Tűzoltó Testület alelnöke. Neje: Pachl Katalin, fia: Antal. néhai Bertha György községi főjegyző, Neszmély, 1846-ban a fejérmegyei Polgárdin született. Jegyzői működését Neszmélyen kezdte, ahol előbb mint rektor ténykedett. Hosszú esztendőkön át folytatta érdemdús munkálkodását, a község gyors fejlődése és föllendülése nevéhez fűződik. A ref. egyházkerület főjegyzője volt. Özvegye: Sós Lujza régi neszmélyi családból származik. Két gyermeke van: Lujza, férj. özv. Fehér Károlyné, kinek férje, néhai Fehér Károly mint segédjegyzö Ácson és Neszmélyen, mint főjegyző Szomódon 30 évig működött; második gyermeke: Lenke, férj. Maller Kálmánné, banai ref. lelkész neje. Bertók Lajos gazdálkodó, községi közgyám, Dömös. 1877-ben szül. Dömösön. Gazdálkodik és teherfuvarozással foglalkozik. Kiváló minőségű állataival részt vett a pilismaróti kiállításon, ahol elismerő oklevéllel tüntették ki. A világháborúban a 14. honv. gy.-ezredben szolgált, de 1917-ben fölmentést nyert, mint a Bayor Lloyd hajóstársaság alkalmazottja. 1924 óta vesz részt a községi közügyekben, előbb, mint képv.test. tag, hat évig volt esküdt, 1936-ban pedig közgyámmá választották meg. A vármegyei th. bizottság tagja. Neje: Kladek Julianna, leánya: Mária, férj. Pintér Andrásné. néhai nagyidai Berzsenyi Dániel ny. áll. m. kir. honv. ezredes, Esztergom. 1876-ban Beregszászon született, Munkácson teljesített katonai szolgálatot, a világháborúban mint őrnagy vett részt és az orosz fronton harcolt, ahol meg is sebesült. Később alezredes, majd ezredessé lépett elő, több kitüntetés tulajdonosa. 1923-ban húnyt el. 695