Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

Özvegye: viski Várady Mária, gyermeke: lovag Scholtz Ede dorogi bányatisztviselö. Besenszky M. Beáta házfönöknö, Eszter­gom. Szatmármegyei famíliából származik s tanulmányait Szatmáron végezte el. Mint elemi iskolai tanítónő és középiskolai ta­nárnő Magyaróváron, Miskolcon, Léván, Rózsahegyen, Esztergomban és Budapesten működött. Esztergomoan többízben taniiott, 1935 óta azonban megszakítás nélkül, mint a „Szatmári Irgalmasnövérek Szent József Otthona" házfónöknóje fejt ki érdemdús szolgálatot. Besse Lajos református lelkész, Tarján. 1884-ben szül. Komáromban. Középiskoláit, tanulmányait Pápán végezte. 190ö-ban lett segédlelkész Bátorkeszin, majd püspöki tit­kári teendőkkel lett megbízva. 1908-ig Ko­máromban működött, majd 1908-tól ri arján­ban végzi hivatását. Kulturális, egyházi c hazafias egyesületek működésében részt vesz. Neje: Szabó Ella, oki. tanítónő. Gyer­meke: Lajos, m. kir. honv. főhadnagy. Bevelaqua Viktor ny. bányaszámtiszt, Tó­város. 1874-ben Rudnón szül. Középiskoláit Besztercebányán végezte és mint bánya­tisztviselö Putnokon, majd 1899-től Tata­bányán ténykedett. Harmincöt évi szolgálat után 1934-ben vonult nyugalomba és Tóvá­roson telepedett le. Tatabánya község képv­testületének 25 évig volt tagja, a tóvárosi sport klubnak 14 évig pénztárosi tisztségét töltötte be. Neje: Henzer Teréz tatai csa­ládból származik. Gyermekei: Jolán, József, László, Vilmos, János. Bezemek Béla ny. m. kir. budapesti rend­őrfelügyelő, emléklapos százados. 1893-ban Nagybossányban született, középiskoláit Esztergomban és Budapesten végezte. A bu­dapesti, szolnoki, majd a ceglédi és ismét a budapesti rendőrfőkapitányság köteléké­ben teljesített szolgálatot 1935-ig, amikor saját kérelmére nyugalomba vonult. 1936 óta dr. Ernszt Sándor m. kir. titkos tanácsos, ny. miniszter, Esztergom szab. kir. város országgyűlési képviselőjének titkára lett. A világháborúban a 14. h. gy.-ezredben az orosz, román fronton 31 hónapon át har­colt, súlyosan sebesült, s mint tartalékos fő­hadnagy szerelt le. 25%-os rokkant lett. Ki­tüntetései: kétszer a kisezüst, a bronz vit. érem, Károly cs.-kereszt, sebesülési érem, háborús emlékérem és a német becsület­kereszt. 1935-ben a háborúban szerzett ér­demeinek elismeréséül századosi rangot nyert. Az esztergomi Egyes. Ker. Párt tit­kára, a kat. kör tagja, a „HONSz." tagja, a budapesti Boldog Margitról elnevezett egyházközségben működő Credo világi al­elnöke. Neje: makkfalvi Dósa Teréz, gyer­mekei: Béla és Katalin. Béldi György községi főjegyző, Tatabá­nya. 1897-ben Görgényszentimrén szül. Kö­zépiskoláit Marosvásárhelyen, a közig, tan­folyamot Szombathelyen végezte. 1921-ben Tatabányán kezdi el jegyzői működését és 696 azóta megszakítás nélkül Tatabányán van. A Levente, a Polgári Lövész Egyesület el­nöke, az összes kulturális és hazafias in­tézmények lelkes támogatója. A háborúban a 22. h. gy.ezredben az orosz és olasz fron­ton küzdött, a Károly cs.-kereszt és a hábo­rús emlékérem tulajdonosa. Emléklapos hadnagy. Neje: Práger Mária, gyermekei: László és Ilona. Működése alatt épült a köz­ségháza 1925-ben, a Hősök emléke, Új­Tatabánya betelepítése, vízzel és villannyal való ellátása fűződik nevéhez. Dr. Bélyi Lajos községi állatorvos, Do­rog. 1900-ban Fámádon szül. Középiskoláit Esztergomban, az egyetemet Budapesten végezte el. Mint állatorvos Dorogon telepe­dett le és magánpraxist folytatott, majd 1936-ban a község állatorvosává válasz­totta meg. A dorogi társadalmi és kulturá­lis egyesületek, valamint a községi képv.­testület tagja. Neje: Hidlmayer Julianna. Bérces Lajos tanító, Esztergom. Buda­pesten 1908-ban született, tanulmányait Esz­tergomban végezte el, tanítói képesítését 1932-ben nyerte. Az esztergomi Kat. Le­gényegylet tanoncotthonában mint felügyelő kezdi el pedagógiai működését, majd 1933­ban a községi iparostanonc iskolához ne­vezték ki. A vasárnapi iparos önképzőkör és a cserkészet vezetője a kat. legényegylet­ben. Az Esztergom-tábori Szalézi Intézet polg. fiúiskolájának elméleti és gyakorlati óraadója. A Magyar Numizmatikai Társu­lat tagja. Neje: Neukum Erzsébet, gyer­meke: Csaba. Béres István teológiai tanár, Esztergom. 1897-ben Bódvavendégiben született. Tanul­mányait Esztergomban végezte. Működését Érsekvadkerten min káplán kezdte, ahol egy évig volt, majd az Esztergom-belvárosi plé­bánián három évig, a Vár-plébánián szin­tén három évig káolán. 1929 óta teológiai tanár. A világháborúban a cs. és kir. 12. gy.­ezred kötelékében szolgált, az orosz és olasz fronton harcolt, ahol fogságba is esett. Olasz fogságból egy év után tért haza. A bronz vit. érem, Károly cs.-ker., háborús emlékérem tulajdonosa. Leszerelt mint tart. hadnagy, jelenleg tábori lelkész. A kat. le­gényegylet elnökhelyettese, azonkívül szá­mos más egyesületnek tagja. Biilitz Jenő földbirtokos, úri és női divat­árukereskedö, Komárom. 1883-ban Heren­den szül. Iskoláit Pápán végezte és a keres­kedelmi pályán Mosonban fejlesztette szak­tudását és 1910-ben önálló üzletet létesített. Üzlete városi nívójú, melyet családjával ve­zet. Részt vett a háborúban, öccse, Vilmos, az orosz fronton hősi halált halt. A városi képv.-tesület virilis tagja, az izr. hitközség gondnoka, a kereskedők körének vezetőségi tagja. Neje: Stern Hermin, gyermekei: Tekla és Imre, aki a középiskolák elvégzése után az üzlet vezetésében vesz részt. Dr. Bircsák Rezső ügyvéd, Esztergom.. 1896-ban Bátorkeszin született. Középisko-

Next

/
Oldalképek
Tartalom