Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

bati cukorgyárhoz lépett be, mint tisztviselő. 1894-ben a lábatlani, majd 1900-ban a nyergesújfalui cementgyárhoz kerül mint gyárgondnok és pénztáros. 1915-től 1922-ig ismét a lábatlani cementgyárban mint főtisztviselő működött és 1922-ben tért vissza és azóta megszakítás nélkül gondnoka, főtisztviselője a gyárnak. Szabadalma van a „Cementégető kemencéknél égési baleseteket elhárító védőkészülék" címén. Volt községi képv. testületi tag. Az iskolaszék gondnoka, a Polgári Olvasókör volt elnöke. Neje: Burián Viktória, gyermekei: Izabella, Ilonka, Oszkár, Gizella, Ödön, Margit. Benkő József ny. m. kir. honvéd tiszthelyettes, Ács. 1884-ben szül. Baltaváron. Iskoláit Baltaváron és Pancsován végezte és 1906-ban katonaéveinek leszolgálására a 83. ezredhez került. Továbbszolgáló maradt és később a 68. ezredhez osztották be. Zimonyban érte a világháború és a szerb, orosz és olasz fronton küzdött, háromszor sebesült. A nagy ezüst és a bronz vit. érem, a Károly-kereszt és számos szolgálati és jubileumi érem tulajdonosa. 1929-ben, 30 évi betudott szolgálat után vonult nyugdíjba. Neje: Dulay Mária. Benyák Balázs ny. máv. föraktárnok, Tatabánya. 1865-ben szül. Kiskunhalaso:i. Iskoláit ugyanott végezte és 1893-ban lépett a Máv. szolgálatába. Kiskunhalason, Baján, Urszentiványon, 1904-től 1912-ig pedig Tatabányán teljesített szolgálatot. 1912-ben került Felsögallára és 30 évi szolgálat után vonult nyugalomba. Neje: Brecska Eleonóra, gyermekei: Mária, vitéz Bakáts Kálmán gépészmérnök, Ferenc tisztviselő, dr. Bajtai Dezső hadbíró-százados, Irén, Jenő és Ida. Két sógora: Brecska Mihály és József a világháborúban hősi halált halt. Berber János gazdálkodó, községi bíró, Bajót. 1877-ben' ugyanitt született. Régi bajóti családból származik, atyja is résztvett a községi ügyek vezetésében. A világháborúban 33 hónapon át harcolt, sebesült. 1920 óta vesz részt a községi munkában, 6 évig volt törvénybíró is. Neje Pósa Mária, fia Sándor. Berberich Jakab magánzó, Dorog. 1877ben Dorogon született, ősei körülbelül 200 évvel ezelőtt kerültek Dorogra. Iskoláit Dorogon és Muzslán végezte s ezután előbb gazdálkodott, majd a vendéglős ipart űzte 1927-től—1932-ig, amikor a vendéglő vezetését vejére, Stein Jánosra bízta. A közügyekben 30 év óta vesz részt, hosszú ideig volt közs. pénztáros és biró is, jelenleg virilis képviselő. Az egyházi ügyekben is részt vesz. Neje: Schuszter Róza, leánya Mária: Stein Jánosné. Berberich János gazdálkodó, községi bíró, Dorog. 1884-ben szül. Dorogon. Iskolái után atyja mellett gazdálkodott, majd 1905-ben önálló gazda lett. Jelenleg 30 holdon gazdálkodik' 1925 óta a Dréher-sörgyár helybeli egyedárusítója. A világháborúban az orosz fronton harcolt, sebesült, később fölmentették. 1922 óta tagja a közs. képv.-testületnek, 1933 óta pedig a bírói tisztet tölti be. Tagja a frontharcosoknak és a gazdakörnek. Neje: Schmidt Julianna, akinek első férje, Berberich József, hősi halált halt. id. Berezeli József községi képv.-testületi póttag, Tata. 1880-ban Tatán született, ősrégi tatai családból származik. A világháborúban a 15. közös tiizérezredben szolgált az orosz és olasz harctéren 30 hónapon keresztül. 1936-ban érdekképviseleti alapon lett tagja a község képviselőtestületének, mint póttag. Neje: lakács Mária, gyermekei: Mária, Mariska, József, Ferenc, Anna, Antal és István. Dr. Berczy Károly magánorvos, Alsógalla. 1908-ban Budapesten született. Az orvosi diploma elnyerése után Kispesten kezdte meg működését és 1934 óta működik Alsógallán. Neje: Németh Margit, gyermeke: Károly. néhai kolozsnéntai Bereczky Lajos magántisztviselő, Csév. Komáromban 1891-ben szül. Középiskoláit Budapesten és Fiúméban végezte és mint magántisztviselő működött. 1930-ban hunyt el. Özvegye a csévi iskola tanítója, h. igazgatója, a Szívgárda és az Ifj. Vöröskereszt Egyesület vezetője. Gyermeke: Éva. Berencz György gimnáziumi tanár, Esztergom. 1883-ban Futtakon szül. Középiskoláit Újvidéken, a tanárképzőt Budapesten végezte. Magyar, német nyelvet tanít. Végigküzdötte a világháborút és a szerb, orosz, olasz és albán fronton harcolt. Számos kitüntetés tulajdonosa, emléklapos százados. A levente egyesület vezető főoktatója, a kaszinó és a kat. kör vál. tagja. Neje: Hermann Eleonóra, fia: György. Berényi Géza vendéglős, Bánhida. 1886ban a bácsmegyei Béregen szül. Iskoláit Bezdánban végezte, majd mint kereskedő külföldön fejlesztette szaktudását és 1911ben önálló lett. 1928-ban lép át a vendéglősiparba, miután a szakmát elsajátította. A a világháborúban a 38-as gyalogezredben a szerb és az orosz harctéren küzdött. Számvevőőrmesteri rangban szerelt le. Felesége: Reisz Hermina, két nevelt gyermeke van: Kálmán József és Kálmán Hugó, kiknek édesatyja néhai Kálmán Hugó volt, aki a vasúti vendéglőt 1910-ben alapította. Dr. Berényi Róbert ügyvéd, tb. vm. fő^ ügyész, Esztergom. 1893-ban Köbölkúton szül. Középiskoláit Esztergomban, az egyetemet Budapesten végezte. 1926 óta működik, 1930-ban a vármegye tiszteletbeli főügyésze lett. Megelőzőleg nyolc éven át, mint rendőrfogalmazó az esztergomi és a székesfehérvári kapitányságon működött. Részt vett a világháborúban és három évig orosz fogságban volt. Tagja a város képvtestületének, ügyésze és tagja számos tár694