Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

nál 43 éven át működött megs:akitás nélkül, közben 1890-töl a községi iparostanonciskolának előbb tanítója, majd igazgatója lett. Résztvett a leány iparostanonciskola megszervezésében, majd a gyulai ip. tanonciskola első cserkészcsapatát szervezte meg. A gyulai kir. törvényszék hites írásszakértője és a városi faiskola felügy. biz. elnöke és a gyulai takarékpénztár felügy. bi:. elnöke, a polgári körnek 29 évig pénztárosa és alelnöke volt. Pedagógiai munkássága és a magyarosítás terén szerzett érdemeiért többízben részesült pénzjutalomban. Püspöki, tanfelügyelői, ipartestületi, tantestületi és városi tanácsi elismerésben részesült. Hazafias és nemzeti szellemű munkásságát egy nemzeti alapítvány kamataival jutalmazták. Dr. Belcsák Sándor királyi körjegyző, Komárom. 1881-ben Léván született. Tanulmányait Léván, Kolozsvárott és Budapesten végezte. Édesatyja néhai Belcsák László lévai közjegyző volt, aki mellett töltötte gyakorló éveit és helyettes közjegyző lett. Breznóbányán 1917-ben kezdte el működését, mint közjegyző, majd édesatyjával fölcserélte a közjegy:^öséget és 1918-ban Lévára került. A cseh megszállás alatt mint ügyvéd ténykedett, 1926-ban Nagyigmándra, majd 1930-ban a járásbíróság Komáromba való áthelyezésekor Komáromba tette át székhelyét, s azóta megszakítás nélkül itt működik. A bokodi evangélikus egyházközség felügyelője, a vármegye törv. hat. bizottságának, a városi képviselőtestületnek tagja, az evang. egyházközség tanácstagja. Neje: Fabricius Mária. Gyermekei: dr. B. László h. kir. körjegyző, Zoltán iparművész, Barnabás erdömérnök és Dóra. Fiai örökbefogadott gyermekei, kinek édesatyjuk az ő bátyja, néhai Belcsák Béla volt, aki az orosz fronton 1915-ben hősi halált halt. kuhinkai Beleznay Béía m. kir. rendőrségi hiv. főtiszt, Esztergom. 1886-ban Jászberényben született. Atyja, néhai B. Dénes Jászberény város 1. aljegyzője, édesanyja néhai aranyosmaróti és románfalvi Farkass Lenke volt, kinek atyja, dr. Farkass László sebész, híres orvos volt, aki 1. Ferenc Józseftől a koronás arany érdemkeresztet kapta a nagy kolerajárvány idején kifejtett kiválóan sikeres munkásságáért. B. Béla középiskoláit Jászberényben és Szolnokon végezte, H jászsági felső járás főbírói hivatalában, majd Jászberényben a városnál működött 1920-ig. Majd az államrendőrség kötelékébe lépett és előbb Jászberényben, később Szolnokon mint pénztári elíenör, majd mint há: gondnok ténykedett. 1923ban a salgótarjáni kapitánysághoz, 1933ban pedig az esztergomi kapitánysághoz került saját kérelmére, ahol 1937-ben hivatali c. főtiszt lett. Neje: Mizsey Anna, gyermeke: Katalin. Bellovits Gyula prímási főszámvevő, oki. gazdatiszt, Esztergom. Esztergomban 1878ban született. Középiskoláit Esztergomban, a gazdasági akadémiát Magyaróvárott végezte. A hercegprímási csenkepusztai uradalomban mint s.-tiszt kezdte el működését, később a központba került Esztergomba, ahol azóta megszakítás nélkül működik. A háborúban mint főhadnagy az orosz fronton harcolt, sebesült. A Signum Laudis tulajdonosa. Neje: Vantsó Anna. Édesatyja: B. Ferenc kiváló tanár és zeneszerző volt. nemes Bellus Béía községi főjegyző, Tokod. 1883-ban Esztergomban szül. Középiskoláit Esztergomban és Máramarosszigeten végezte. Működését Süttőn kezdte el, onnan Piszkére került, ahol 18 évig volt jegyző. Tokodra 1927-ben jött és azóta a község vezető jegyzője. A helyi hitelszövetkezet elnöke, valamint az Önk. Tűzoltó Testületnek és a Levente-egyesületnek, a Vármegyei Jegyzők Egyesületének és a róm. kat. egyhá7tanácsnak is. A vármegye törvényhatóságának 20 éve tagja. Új kántori lakás, községháza, hősi emlékmű, ravatalozó, Stefánia-ház épült működése alatt, utak kiépítése és fásítás fűződik még nevéhez. Öccse, Endre a világháborúban halt hősi halált 1916-ban. Neje: nemes Mohay Viktória. Uyermekei: Gabriella, Krisay Károly m. kir. honv. százados neje, Magdolna oki. tanítónő, Viktória tanítóképző int. növendék. Bendessy Béla körjegyző, Unv. Budapesten, 1900-ban szül. Középiskoláit Budapesten, a közig, tanfolyamot Miskolcon végezte el. Kistarcsán kezdte el működését, onnan mint aljegvzö került Dömösre, ahol adóügyi jegyző lett. 1930-tól 1933-ig Tokodon volt adóügyi jegyző, 1933-ban került Unyra, mint körjegyző. Az unyi és máriahalmi tűzoltótestület és a Polgári Lövészegylet elnöke, tűzoltóparancsnok. Neje: Maloschik Irén, fia Béla. Benedek József ny. főjegyző, Dorog. 1877-ben szül. Dorogon. Iskoláit Esztergomban és Léván, a jegyzötanfolyamot Nagybecskereken végezte, tokodon kezdte el működését 1895-ben, onnan Nagyigmándra, Tardosra és Dorogra került, ahol 1918-ig teljesített szolgálatot és saját kérésére ment nyugdíjba. Felesége: Globotschnig Mária, gyermekei: Ilonka, Ferenc (bányamérnök) és Mária. Dr. Benes Imre körorvos, OT 1 orvos, Bököd. 1892-ben Sopronban szül. Középiskoláit Sopronban, egyetemet Kolozsvárott vegezte, oklevelét 1917-ben nyerte el. A világháborúban a 48-as gy. e.-ben mint e.-ugyi zászlós, majd a 31-es tüzérezred s.-orvosa volt 1918 óta van Bokodon. A Leventeegyesület elnöke, a közs. képv. test. tagja, a MOVE és az Orsz. Orvos Szöv. tagja. Bokod, Dad, Szák és Szend körorvosa. Neje: Balogh Zsófia, gyermeke: Éva. Benkó Ede gyárgondnok, Nyergesu]1alu. 1869-ben Nagyfödémesen szül. Középiskoláit Pozsonyban végezte, majd a nagyszom693