Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

ahol 1 évig működött. 1907-ben Hajdúszoboszlón tanít az áll. polg. iskolában. 1908tól 1918-ig Győrött, kivéve a háború 4 évét, amikor katonai szolgálatot teljesített, 1918tól kerdve pedig az esztergomi érseki tanítóképzőintézet tanára, illetve igazgatója 1926 óta. Többször részesült írásbeli elismerésben. Neje: Fekete Aloisa. Gyermekei: Györgyike, polg. isk. tanárnő, Ernő, jogszigorló. Özv. Bartusek Gyuláné szállodás és vendéglős, Tóváros. Első férje néhai Pillér József vendéglős volt, aki a világháborúban 1916-ban az orosz harctéren tűnt el és 1924ben holttányilvánították. Második férje néhai Bartusek Gyula volt, akinek édesatyja tóvárosi főjegyző volt. Bartusek Gyula a háborúban szerzett súlyos betegsége következtében halt el. Leánykori neve Nagy Etelka. Tagja a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének hosszú esztendők óta, a vendéglőt saját maga vezeti. Gyermekei: Anna, Emilia és Gábrielle. néhai dr. Baszel Károly ny. ezredes-orvos, Tata. Kassán szül. 1869-ben. Orvosi diplomáját a bécsi egyetemen szerezte. Egyetemi tanulmányainak befejezése után katonaorvos lett. Bécsben, Pozsonyban, Hercegovinában, Spalatóban, Komáromban, Székesfehérváron voltak állomáshelyei. A világháború alatt az orosz és olasr harctéren teljesített szolgálatot és törzsorvosi rendfokozatig emelkedett. A Károly csapatkereszt, a signum laudis, a Salvator vörös kereszt és más kitüntetések birtokosa volt. 1922-től 1925-ig átmeneti állományban volt, 1925-ben vonult nyugalomba. 1927. nov. 11-én halt el. Neje: Kunz Felicitás. Gyermekei: Mária és Károly egyet, hallgató, fizikus és matematikus, akinek egy új frekventia-mérő találmánya van. vitéz Batalka Sándor gazdálkodó, Császár. 1886-ban született Császár községben. A szülői há: ban maradt gazdálkodni. Tényleges katonai szolgálatra a 12. közös gy.ezredhez vonult be 1907-ben Komáromba. 1910-ben szerelt le és visszatérve a szülői házba, tovább folytatta a gazdálkodást. A háború kitörésekor katonai szolgálatra vonult be ezredéhez. 1915-ben a lucki áttörés alkalmával oros: hadifogságba esett s onnan csak 1918-ban szabadult szökéssel. Mint őrmester szerelt le. A nagy ezüst vit. érem, valamint a Károly cs.-kereszt tulajdonosa. 1926-ban avatták vitézzé. Kilenc éven át községi előljáró volt és a Hangya vezetésében is résztvett mint igazgatósági tag. Neje: Vida Erzsébet. Gyermekei: néhai ifj. vitéz B. Sándor és Juliánná. nemes Bathó József községi végrehajtó, Almástfü: itő. 1885-ben született Perbete községben. Régi perbetei család sarja, atyja földbirtokos volt. Tényleges katonai szolgálatra a klagenfurti 19-es vadászzászlóaljhoz vonult be, ahonnan mint szakaszvezető leszerelvén, 1908-ban a csendőrséghez lépett át. Mint csendőr Pozsonyban és Tótpelsőcön, a háború alatt pedig a tábori csendőrségnél teljesített szolgálatot. 1920ban került a községhez mint végrehajtó. A koronás ezüst érdemkereszt a vit. érem szalagján, a szolg. kereszt és jubileumi kereszt tulajdonosa. Az A. F. S. E. tagja, volt leventeoktató. Neje: Kertész Krisztina. Gyermeke: Árpád. Battai Henrik Máv. üzemi s.-tiszt, Tóváros. 1884-ben született. Középiskoláit Bonyhádon vége.'te. 1902-től 1907-ig a vasút- és távirdaezred kötelékében katonai szolgálatot teljesített és onnan közvetlenül a Máv.-hoz lépett át. Itt Kaproncán kezdte szolgálatát és több közbenesö állomás után Tóvárosra helyezték. 29 év óta áll a Máv. szolgálatában. A kereskedő egyesület vál. tagja, a magyar asztaltársaság tagja. Neje: Horváth Rozália. Gyermeke: dr. Battai Kornél banktisztviselő. Bauer Ferenc gazdálkodó, Héreg. 1888ban s: ül. Héregen, régi megyei családból ered, ősei Ausztriából telepedtek le a vármegyébe. Iskolái elvégzése után édesatyja, f B. Ferenc mellett a családi földön gazdálkodott és a háború kitörésekor a 31. közös gy.-ezredbe vonult be, az orosz fronton harcolt. 1921 óta vesz részt a közügyekben. Volt választott közs. képviselő, 1930-ban bírája lett a községnek és 1936-ig viselte a tis:<tséget közmegelégedésre. Az egyházközség világi elnöke 9 év óta, a Legeltetési Társulat elnöke, a Hangya ig. tagja, a mezőgazd. kamara elnöke. Neje: Kozár Zsófia, kinek ősei községalapítók voltak. Gyermekei: Ferenc, László és István. Bauer József gazdálkodó, Dorog. 1862ben szül. Dorogon. Régi dorogi családból ered, iskoláit itt végezte, majd atyjával gazdálkodott. A világháborúban a 26. gy.-ezredben az orosz fronton küzdött, háromszor sebesült és 1915. IX. 13-án orosz fogságba esett, ahonnan szökés útján tért haza 1918-ban. A kis ezüst és a bronz vit. érem tulajdonosa. A község képviselőtestületének 6 év óta tagja, a legeltetési társulatnak 1932 óta elnöke. Jelenleg 24 holdnyi birtokán gazdálkodik, mezőgazdasággal és állattenyésztéssel foglalkozik. Neje: Baumann Anna. Gyermekei: József, Mihály, Erzsébet és Mátyás. Bauer Mátyás képesített kőművesmester, építési vállalkozó, Dorog. 1893-ban Dorogon született. Iskoláit Budapesten végezte, majd az építő iparban nyert szakképzettséget 1932-ben. Számos köz- és magánépület munkája fűződik nevéhez. A háborúban a 26. és 14. gy.-ezredben az orosz fronton harcolt, súlyosan sebesült. Az ipartestület alelnöke, valamint a tanonc- és mestervizsgáztató bizottságnak is. Neje: Berberich Anna. Gyermekei: Mátyás, Mária és József. A Bauer család régi községi alapítók közé tartozik, őse a XVII. században telepedett 688