Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

le Dorogon, a világháborúban 6 fiú vett részt. Baumann herenc gazdálkodó, Máriahalom. U. ott született 1881-ben. A máriahalmi hitels övetkezet alelnöke. A község egyik tekintélyes polgára. Vagyonos gazda, aki a község gazdasági életének vezetésében vállalt szerepet, hogy így szolgálja embertársait. Neje: Blitzner Teréz. Gyermekei: Teréz, Antal, Lőrinc, Ferenc és Juliánná. Dr. Baumly József O. T. I. fogalmazó, ügyvezető, Esztergom. 1897-ben Kaplonyon s ületett. Tanulmányai elvégzése után 1927ben került az O. T. I.-hez, és jelenleg az esztergomi kerület pénztárának ügyvezetője 1936 óta. A világháborúban részt vett, főhadnagyi rangban szerelt le. rétalapi Bayler István plébános, Esztergom. 1900. évben Csíkszeredán született. Tanulmányait Székelyudvarhelyen, Posonyban és Esztergomban végezte. Működését Gután kezdte meg, onnan Balassagyarmatra került, ahol mint káplán, később mint kórházi lelkész teljesíti papi hivatását. Ludányban már mint plébános működik és 1935 óta Esztergomban mint a Szent Anna-tempIom javadalmas lelkésze és 1937. jan. 1-től ennek első plébánosa. A „Katolikus gyermekvédelem" szerkesztője, iskolaszéki tag, stb. Bády Ferenc ny. körs. főjegyző, Pilismarót. Esztergomban született 1879-ben. Középiskoláit Esztergomban végezte. Utána a közigazgatási pályára lépett 1897-ben. Sólyomkő községben mint gyakornok, Sárisáp és Nyulas községekben mint s.-iegyző működött. Majd Nyitraivánkára és Pilismaróira került, ahol mint vezető főjegyző működött. A helyi hitelszövetke' et egyik alapító és igazgatósági tagja, helyettes elnöke. A levente, a tűzoltó egyesület, a nemzeti munkavédelmi csoport elnöke, a Hangya igazgatósági tagja. Neje: Jankovics Mária. Gyermekei: dr. B. Imre körorvos, Ferenc orsz. leg. egyesületi prefektus Budapesten, Ilona és László. Bálint Imre közs. aljegyző, Oroszlány. 1898-ban született Törtei községben. Középiskoláit Nagykörösön, Debrecenben és Pápán végerte. 1920-ban bevonult katonai szolgálatra, azután Neszmélv községben lett j.-gyakornok. A jegyzői tanfolyam elvégzése után Oroszlány községben választották meg aljegyzővé. A világháborúban a cs. és kir. 19. vadászzászlóaljnál szolgált. A román és olasz harctéren harcolt. A harctéren beteg lett és kórházba került. A csehek bevonulása után Dunaalmáson teljesített határőrszolgálatot a kommunizmus megszűnéséig. A nemzeti hadseregben is szolgált. A Polg. lövészegyesületben főlövész és főtitkár a levente egyesületben. Titkára a TESz.nek és a kulturális és ha: afias egyesületeknek tagja. Bálványos István rk. tanító, Bánhida. Galgócon született 1895-ben. Iskoláit Nagyszombaton és Esztergomban végezte. Utóbbi városban szerzett tanítói oklevelet 1913-ban. Dejtén kezdi meg működését, onnan Vértesszöllősre, majd Dunaszentmiklósra s végül 1921-ben Bánhidára kerül. Levente föoktató 1925 óta, a polg. lövészegyesület kiképzője, az iparosok és kereskedők dalárdájának karnagya. Neje: Papcsák Ilona. Gyermekei: Éva, Irma és Tamás. Bálya László fűszer-, csemege, vaskereskedő és tejcsarnok tulajdonos, Dorog. — 1895-ben Borosjószentandráson született. Iskoláit Nyíregyházán és Ózdon, a technológiát Budapesten végezte, ahol az összes stabil és mobil gépekről, vezérművekről szakvizsgát tett, majd elvégezte a tejgazdasági tanfolyamot, valamint mozgóképkezelöi és gépjármű vezetői s akvizsgát is letette. Mint szerelő szaktudását a budapesti Ganz-gyárban, a Láng L. gépgyárban és a pozsonyi Kábelgyár rt.-nél fejlesztette. A Salgótarjáni Kőszénbánya rt.-nál a tűzoltóés mentőállomás vezetője és 10 évig műhelyvezető volt. 1924-ben alapította üzletét, melyet azóta megszakítás nélkül családjával ve: et. Saját termésű borait és csemege szőlőjét árusítja. A dorogi fűszerkereskedők jegyzője, megyebizottsági tag, a dorogi bánya altiszti körének tagja. Több szabadalma van. 1927-ben Horthy Miklós kormány, ónak emlékplakettet készített. Neje: Lencsés Mária. Gyermeke: Aranka. néhai Bánfi Károly kir. adóhivatali főnök, Esztergom. 1847-ben Esztergomban született. Középiskolái után a gödöllői kir. adóhivatalhoz került, majd Esztergomba helyezték, ahol főnöki rangot ért el, 1919-ben halt meg. Mint tartalékos hadnagy a boszniai hadjáratban vett részt. Özvegye: Tölgyessy Berta. Gyermekei: Lajos ny. cs. százados, Berta, Károly városi tis: tviselő, Anna, Gyula és János, János-Dezső fia felszentelt pap. Bánhalmy Ernő rom. kat. kántortanító, Bajna. 1893-ban született Nyustyán (Gömör m.). A losonci áll. tanítóképzőben nyerte oklevelét 1914-ben. Mint tanító Abauj megyében kezdte el működését és 1917-ben Császárra került, ahol 1927-ig működött, majd Bajnára helyezték át. A bajnai hitelszövetkezetnek 1928 óta vezetője, az olvasókör volt alelnöke, most választmányi tagja. A Petőfi Társaság dís oklevéllel tüntette ki. Neje: Marschall Margit. Gyermekei: Ernő, Ilona és Margit. Bánki István kereskedő, Nyergesujfalu. 1898-ban született Nyergesujfalun. Atyja, István, tekintélyes földbirtokos, édesanyja Schmied Erzsébet volt. Iskoláit elvégezve, a kereskedelmi pályára lépett, szaktudását Budapesten fejlesztette, majd önálló kereskedő lett Dorogon. Városi nívójú üzlete a község közönségének kedvelt bevásárló helye. A világháborúban a 40. tábori tüzérezredben az oláh fronton harcolt. A helyi Ipartestület volt alelnöke 5 évig. Az Iparos44 689