Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

dolgozott és annak halála után a birtok reá szállt. 77 hold földje van, amelyet belterjesen művel. 1923 óta gondnoka a ref. egyháznak, melyet a felekezetbeliek közóhajára tölt be, hosszú esztendők óta presbiter, volt községi elöljáró, képviselőtestületi tag. A község vezetésében és irányításában jelentékeny részt vesz. Neje: Körmendi Julianna, szintén régi tatai családból szármázik. Gyermekei: János, József, Júlia férj. Becsák Ferencné, Lidia férj. Sárközi Lajosné. Barsi Lajos ref. lelkész, Bokod. 1896-ban született Bokodon. Tanulmányait Pápán és Komáromban végezte, 1923-ban lelkészi oklevelet nyert. Dadon kezdi el működését, majd Ászáron, Neszmélyen és 12 évig Szolnokon volt hitoktató lelkész. 1935 óta van Bokodon, mint rendes lelkész. Édesatyja f B. Sándor, csaknem 50 évig volt ref. lelkész. A Hangya Szöv. elnöke; részt vett a háborúban, súlyosan sebesült, mint hadnagy szerelt le. Neje: Fónod Mária, gyermekei: Árpád, Judit és Lajos. néhai sajóvárkonyi Bartha Béla r. kath. kántortanító, Tárkány. 1891-ben született Ujszászon. A tanítóképzőt Budapesten végezte. Pedagógiai működését Tárkányban kezdte, ahol a háború kitöréséig működött. Akkor katonai szolgálatra vonult be a 29. h. gy. ezredhez, amelynek kötelékében a háború végéig szolgált. Mint főhadnagy szerelt le. Á Signum Laudis, a Katonai érdemérem, a Károly-csapatkereszt, sebesülési érem stb. tulajdonosa. A leszerelés után tovább tanított Tárkányban, majd Konyba ment, ahol 1921-ben bekövetkezett haláláig működött. Özvegye: Keller Erzsébet oki. tanítónő, aki Sopronban végezte a tanítónőképzöt. Működését Királyréven kezdte 1907-ben. 1908 óta Tárkányban tanít. Gyermeke: Erzsébet, Béla. Bartha Dániel ny. m. kir. huszártiszthelyettes, Ács. 1883-ban született Ácson. 1905-ben bevonult az 5-ös közös huszárezredhez. 3 évi tényleges katonai szolgálat után leszerelt, mint szakaszvezető. A világháború kitörésekor ismét bevonult anyaezredéhez, amellyel az orosz, oláh és olasz frontokra került. 24 hónapi frontszolgálata van. Kitüntetései: II. o. ezüst és bronz vitézségi érem kétszer, Károly-csapatkereszt^ 10 éves szolgálati kereszt. 1916-ban ténylegesíttette magát. Az összeomlás után a katonai pályán maradt és Komáromban szolgált tovább, majd a kommunizmus kitörésekor ezredével együtt Székesfehérvárra vezényelték, onnan Balatonfökajárra került és ott egyesült ezrede a nemzeti hadsereggel, amellyel Budapestre vonult. Állomáshelyei voltak még Szolnok, Albertirsa, Kiskőrös, Sopron, Sopronszentmiklós, Tolna. 1926-ban helyezték nyugalomba 21 évi szolgálattal. Tiszthelyettesé 1918-ban lépett elő. Hét esztendőn át a nemzeti hadsereg géppuska századának szolgálatvezetője volt. A 4. pécsi honvéd vegyesdandárparancsnokságtól dicsérő elismerésben részesült az 1924-ben megtartott géppuskás versenylövészet alkalmából mint a győztes géppuskás s.akasz altisztje. A 3. honv. huszárezred osztályparancsnoksága részéről nyugalamba vonulása alkalmából 1926 jún. 27-i kelettel leiratot kapott, mely szerint a világháborúban kitűnt vitézségével, a nemzeti hadsereg felállítása óta az ezred II. géppuskás századánál teljesített szolgálata által szerzett hervadhatatlan érdemeket, odaadó és kiváló szolgálata által. A legfelsőbb s*plgálat nevében Babochay-Farkas Béla őrnagy, osztályparancsnok dicsérő elismerésben részesítette, mint aki példaképe volt a fáradhatatlan, törekvő és hazafiasságtól mélyen áthatott altisztnek. Neje: Molnár Mária. Gyermeke: Mária, férj. Sebestyén Andrásné. Dr. Bartha Imre egyet, orvos, Tokod. 1902-ben született Nagyompolyon. Középiskoláit Kolozsvárott, az egyetemet Szegeden végezte. Orvosi gyakorlatot a dorogi bányakórházban szer: ett, ahol 3 évig működött. Azután Nagymányokon volt orvos, 1934 óta pedig Tokodon folytat orvosi gyakorlatot. Atyja: néhai B. József bányatisztviselő, anyja: Odrobinyák Teréz. Nagybátyja Amerikában élt, a világháború alatt az amerikai hadseregben szolgált és a harctéren elesett. Neje: Dániel Irén. Bartha József ny. m. kir. méneskari tiszthelyettes, Ács. U. o. született 1868-ban. Életpályáját mint lovászfiú kezdte Bábolnán, ahol 3 évig volt. Ezután még több uradalomban volt alkalmazva. 1888-ban vonult be tényleges katonai s.iolgálatra a 9. közös Nádasdy huszárezredhez Sopronba. A 3 évi tényleges szolgálat leteltével mint tizedes a bábolnai m. kir. méneskarba helyeztette magát. Ott volt alkalmazásban egészen nyugalombavonulásáig, 1926-ig. 40 évig szolgált, 1919-ben lépett elő tiszthelyettessé és attól kezdve mindvégig szolgálatvezető volt. A világháború alatt is a méneskarnál teljesített szolgálatot Bábolnán. A 40. és 50. évi jub. érem, koronás eziist érd.-ker. vit. érem szalagján tulajdonosa, továbbá a román megszállás alkalmával a lóállománynak Bábolnáról Eszterházára történt átmentése körül kifejtett hazafias érdemeiért a földművelésügyi minisztérium részéről dicsérő elismerésben részesült. Ugyancsak dicsérő elismerésben részesült a ménesfelügyelőség részéről a méneskar kötelékében a legválságosabb idő alatt teljesített kiváló szolgálataiért. Neje: Bangó Lidia. Gyermekei: József és Sándor. Édesatyja: néhai Bartha Jórsef ácsi gazda volt. Bartal Alajos érseki tanítóképzőintézeti igazgató, Esztergom. Párkányban született 1884-ben. Középiskoláit Esztergomban, a polg. isk. tanárképzőt és egyetemet Budapesten végezte. Működését 1906-ban Liptószentmiklóson kezdte mint polg. isk. tanár, 687