Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

dolgozott és annak halála után a birtok reá szállt. 77 hold földje van, amelyet bel­terjesen művel. 1923 óta gondnoka a ref. egyháznak, melyet a felekezetbeliek köz­óhajára tölt be, hosszú esztendők óta pres­biter, volt községi elöljáró, képviselőtestü­leti tag. A község vezetésében és irányítá­sában jelentékeny részt vesz. Neje: Kör­mendi Julianna, szintén régi tatai család­ból szármázik. Gyermekei: János, József, Júlia férj. Becsák Ferencné, Lidia férj. Sár­közi Lajosné. Barsi Lajos ref. lelkész, Bokod. 1896-ban született Bokodon. Tanulmányait Pápán és Komáromban végezte, 1923-ban lelkészi ok­levelet nyert. Dadon kezdi el működését, majd Ászáron, Neszmélyen és 12 évig Szol­nokon volt hitoktató lelkész. 1935 óta van Bokodon, mint rendes lelkész. Édesatyja f B. Sándor, csaknem 50 évig volt ref. lel­kész. A Hangya Szöv. elnöke; részt vett a háborúban, súlyosan sebesült, mint hadnagy szerelt le. Neje: Fónod Mária, gyermekei: Árpád, Judit és Lajos. néhai sajóvárkonyi Bartha Béla r. kath. kántortanító, Tárkány. 1891-ben született Ujszászon. A tanítóképzőt Budapesten vé­gezte. Pedagógiai működését Tárkányban kezdte, ahol a háború kitöréséig működött. Akkor katonai szolgálatra vonult be a 29. h. gy. ezredhez, amelynek kötelékében a háború végéig szolgált. Mint főhadnagy szerelt le. Á Signum Laudis, a Katonai ér­demérem, a Károly-csapatkereszt, sebesü­lési érem stb. tulajdonosa. A leszerelés után tovább tanított Tárkányban, majd Konyba ment, ahol 1921-ben bekövetkezett halá­láig működött. Özvegye: Keller Erzsébet oki. tanítónő, aki Sopronban végezte a tanítónőképzöt. Működését Királyréven kezdte 1907-ben. 1908 óta Tárkányban ta­nít. Gyermeke: Erzsébet, Béla. Bartha Dániel ny. m. kir. huszártiszthe­lyettes, Ács. 1883-ban született Ácson. 1905-ben bevonult az 5-ös közös huszárez­redhez. 3 évi tényleges katonai szolgálat után leszerelt, mint szakaszvezető. A világ­háború kitörésekor ismét bevonult anya­ezredéhez, amellyel az orosz, oláh és olasz frontokra került. 24 hónapi frontszolgálata van. Kitüntetései: II. o. ezüst és bronz vitézségi érem kétszer, Károly-csapat­kereszt^ 10 éves szolgálati kereszt. 1916-ban ténylegesíttette magát. Az összeomlás után a katonai pályán maradt és Komáromban szolgált tovább, majd a kommunizmus ki­törésekor ezredével együtt Székesfehérvárra vezényelték, onnan Balatonfökajárra került és ott egyesült ezrede a nemzeti hadsereg­gel, amellyel Budapestre vonult. Állomás­helyei voltak még Szolnok, Albertirsa, Kis­kőrös, Sopron, Sopronszentmiklós, Tolna. 1926-ban helyezték nyugalomba 21 évi szolgálattal. Tiszthelyettesé 1918-ban lépett elő. Hét esztendőn át a nemzeti hadsereg géppuska századának szolgálatvezetője volt. A 4. pécsi honvéd vegyesdandárparancsnok­ságtól dicsérő elismerésben részesült az 1924-ben megtartott géppuskás verseny­lövészet alkalmából mint a győztes géppus­kás s.akasz altisztje. A 3. honv. huszárez­red osztályparancsnoksága részéről nyuga­lamba vonulása alkalmából 1926 jún. 27-i kelettel leiratot kapott, mely szerint a világ­háborúban kitűnt vitézségével, a nemzeti hadsereg felállítása óta az ezred II. gép­puskás századánál teljesített szolgálata által szerzett hervadhatatlan érdemeket, odaadó és kiváló szolgálata által. A legfelsőbb s*pl­gálat nevében Babochay-Farkas Béla őr­nagy, osztályparancsnok dicsérő elismerés­ben részesítette, mint aki példaképe volt a fáradhatatlan, törekvő és hazafiasságtól mélyen áthatott altisztnek. Neje: Molnár Mária. Gyermeke: Mária, férj. Sebestyén Andrásné. Dr. Bartha Imre egyet, orvos, Tokod. 1902-ben született Nagyompolyon. Közép­iskoláit Kolozsvárott, az egyetemet Szege­den végezte. Orvosi gyakorlatot a dorogi bányakórházban szer: ett, ahol 3 évig mű­ködött. Azután Nagymányokon volt orvos, 1934 óta pedig Tokodon folytat orvosi gya­korlatot. Atyja: néhai B. József bányatiszt­viselő, anyja: Odrobinyák Teréz. Nagy­bátyja Amerikában élt, a világháború alatt az amerikai hadseregben szolgált és a harc­téren elesett. Neje: Dániel Irén. Bartha József ny. m. kir. méneskari tiszt­helyettes, Ács. U. o. született 1868-ban. Életpályáját mint lovászfiú kezdte Bábol­nán, ahol 3 évig volt. Ezután még több ura­dalomban volt alkalmazva. 1888-ban vonult be tényleges katonai s.iolgálatra a 9. közös Nádasdy huszárezredhez Sopronba. A 3 évi tényleges szolgálat leteltével mint tizedes a bábolnai m. kir. méneskarba helyeztette ma­gát. Ott volt alkalmazásban egészen nyuga­lombavonulásáig, 1926-ig. 40 évig szolgált, 1919-ben lépett elő tiszthelyettessé és attól kezdve mindvégig szolgálatvezető volt. A világháború alatt is a méneskarnál teljesí­tett szolgálatot Bábolnán. A 40. és 50. évi jub. érem, koronás eziist érd.-ker. vit. érem szalagján tulajdonosa, továbbá a román megszállás alkalmával a lóállománynak Bá­bolnáról Eszterházára történt átmentése körül kifejtett hazafias érdemeiért a föld­művelésügyi minisztérium részéről dicsérő elismerésben részesült. Ugyancsak dicsérő elismerésben részesült a ménesfelügyelőség részéről a méneskar kötelékében a legvál­ságosabb idő alatt teljesített kiváló szolgá­lataiért. Neje: Bangó Lidia. Gyermekei: Jó­zsef és Sándor. Édesatyja: néhai Bartha Jórsef ácsi gazda volt. Bartal Alajos érseki tanítóképzőintézeti igazgató, Esztergom. Párkányban született 1884-ben. Középiskoláit Esztergomban, a polg. isk. tanárképzőt és egyetemet Buda­pesten végezte. Működését 1906-ban Liptó­szentmiklóson kezdte mint polg. isk. tanár, 687

Next

/
Oldalképek
Tartalom