Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

Dr. Abonyi Géza városi számvevő, Esztergom. Balassagyarmaton született 1906ban. Középiskoláit a balassagyarmati ni. kir. „Balassa Bálint" főgimnáziumban végezte, államtudományi doktorátust a budapesti kir. m. Pázmány Péter-tudományegyetemen tett. Hivatali működését 1924-ben Balassagyarmat megyei városnál kezdte, honnan 1936-ban Esztergom szab. kir. városhoz lépett át számvevői minőségben. A MOVE Esztergomi Sportegyesület főtitkára. Felesége: Kiss Tamás Margit. Abraniovics Gyula úri- és nőidivatárukereskedő, Felsőgalla. A cég 1894-ben alakult és szakszerű vezetés, valamint szolid és versenyképes árui és árai folytán a község legnagyobb üzletévé fejlődött. Fővárosi nivója, udvarias, előzékeny kiszolgálás, márkás áruk biztosították a cég naggyátételét. A cégtulajdonos Abramovits Gyula a községi képviselőtestületnek 4 év óta tagja. Neje: Léderer Róza, gyermekei: Irén, Olga és Aranka. Ifj. Adaincsa István textilkereskedő, Esztergom. 1908-ban született Esztergomban. A középiskolák elvégzése után a textil szakmát Tóvároson tanulta, mint segéd édesatyja, Adamcsa István textilkereskedő mellett fejlesztette szaktudását Esztergomban. 1937-ben lett önálló, megalapítva városi nívójú szaküzletét. Tagja a Kereskedelmi Egyesületnek. Édesatyja: Adamcsa István részt vett a világháborúban és mint 40%-os rokkant szerelt le. Adolf Ágoston oki. gazdász, földbirtokos, Tát. 1893-ban Tát községben született. Középiskoláit Esztergomban, a Gazdasági Akadémiát Keszthelyen végezte. 150 kat. hold birtokán 1923 óta gazdálkodik. A világháborúban a 26. k. gy. e. kötelékében az orosz fronton harcolt, 24 havi front szolgálat után 1916-ban orosz fogságba esett és 1922-ben tért haza. Mint tart. zászlós szerelt le. Tagja a vm. törv. hat. bizottságnak, a község képviselőtestületének, a frontharcos szövefségnek. A gazdakör megalapítója és volt elnöke, a legelt, társ. és Lövészegylet volt elnöke, Hangya felügy. bizotts. tagja. Adolf Ferenc gazdálkodó, volt községi bíró, Tát. 1893-ban Táton született. Atyja mellett gazdálkodott, 1919 óta gazdálkodik 36 kat. hold földjén. Részt vett a budapesti terménykiállításon búzájával, Budapesten, valamint a megyei állatkiállításon, ahol oklevelet nyert. Édesatyja, néhai Adolf Ferenc 13 évig volt Tát törvénvbírája és esztendőkön keresztül a képviselőtestület tagja. Ö maga a világháborúban a 14. h. gy. ezredben az orosz harctéren küzdött 36 hónapon keresztül. Súlyosan sebesült. Mint tizedes szerelt le. A kis eziist vitézségi érem és a Károly cs. k. tulajdonosa. Három évig volt községi bíró és pénztáros, 6 évig törvénybíró és községi esküdt, valamint virilis képviselőtestületi tag is. A frontharcosok titkára, a róm. kath. egyház tanácstagja. Neje: Adolf Juliánná. Gyermekei: Juliánná, Katalin és Ferenc. Adorján István ig.-tanító, Kisbér. 1891ben Egerben született. Középiskoláit, majd a tanítóképzőt u. o. végezte, és 1911-ben nyert oklevelet. Szihalomban 1912-ben kezdi meg működését, onnan Mezőhegyesre, 1919ben Bábolnára, 1935-ben pedig Vasdinnyepusztára került, ahol az áll. el. isk. igazgatótanítója lett. Tagja a községi képv. testületnek, a bábolnai Kaszinónak. A meteorológiai állomás vezetője. Felesége: Zgólai Gabriella. Gyermekei: Hona, Katalin és Gabriella. Adorján Pál sütőmester, Neszmély. 1883ban a veszprémmegyei Sikátorban született. Iskoláit Sikátoron és Kisbéren végezte, majd a pékipart tanulta ki és mint segéd Kisbéren, Székesfehérváron, Szombathelyen, Bicskén, Zsámbék és Neszmélyen fejlesztette szaktudását és 1921-ben Neszmélyen lett önálló. Két magyar kemencés üzemében fehér-, kenyér- és steer-siitést végez. A világháború alatt Sarajevóban teljesített katonai szolgálatot, tízedesi rangban szerelt le. Felesége: Vörös Juliánná. Gyermeke: Ida. 43' 675