Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

csepei Akóts István sütőmester, Bokod. 1904-ben Oroszlányon született. A sütőszakmát édesatyja, néhai Akóts József mellett tanulta és 1931-ben szabadult fel. 1934ben Bokodon lett önálló saját erejéből és szorgalmából. A község egyedüli pékiparosa. Tagja a közs.' képv. testületnek mint virilis 1936 óta. Felesége: nemes Kókay Erzsébet. Gyermekei: István, Dénes és József. Alapy Gáspár Komárom szab. kir. megyei város polgármestere, m. kir. kormányfőtanácsos, Komárom. 1880-ban Komáromban született, tanulmányait Komáromban és Pozsonyban végezte. Ősrégi komáromi nemesi családból ered. Tanulmányai elvégzése után közigazgatási pályára lépett és 1907-ben aljegyzőnek választották meg, 1918-ban főjegyző, 1922-ben helyettes polgármester és 1928 május hó 11-én Komárom szab. kir. megyei város polgármesterének választották meg. A cseh megszállás alatt levő részből 1921-ben távozott el. A világháborúban a 6. nehéz tüzérezredben a szerb fronton harcolt, főhadnagyi rangban szerelt le. Komárom mai szép várossá tétele a nevéhez fűződik. Minden hazafias, kulturális egyesület vezetésében aktív részt vesz, a város osztatlan szeretete veszi köriil, népszerűsége a megye határán túl is kiterjed. A vármegyei törvényhatósági bizottság tagja, a Polgári Társaskör díszelnöke, a róm. kath. egyházközség elnöke, a Tűzoltó Testület díszelnöke. Kiváló szolgálatainak, hazafias és közérdekű munkásságának elismeréséül a Kormányzó magyar királyi kormányfőtanácsossá nevezte ki. Az Alapy-család nemessége a XIII. századba vezethető vissza, a nevet a század első felében élt Gáltól származó dunántúli Salamon-család fejérvármegyei alapi birtok után három századon keresztül vezetéknévül, később pedig előnévül használta. A család egyik ága később a Salamon nevet vette föl alapi előnévvel, míg a Győr és Veszprém megyébe került ág az Alapy nevet tartotta meg. néhai Alapy Ovula (1872—1936), felvidéki író. 1901—1912. szerk. a Komáromi Uiságot. Komáromi múzeum igazgatójaként régészeti ásatásokat végeztetett. Történeti és irodalomtörténeti cikkei főként komáromi vonatkozásúak. Érdemeket szerzett a felvidéki magyar kultúrmunka megszervezése körül. Megalapította a Komáromi Jókaiegyesületet. Főtitkára volt a Szlovenszkói Magvar Kultúregvesiiletnek. Szerkesztette a „Nemzeti Kultúra" című magyar kisebbségi tudományos szemlét. Több történeti munkát írt Komárom és a Csallóköz történetéről. Alberti József, a Központi Kávéház tulajdonosa. 1890-ben született Uipesten. Ugyanott vésrezte tanulmányait; ezek befejezése után Budanesten kezdte meg pályáját és ott élt 1910-ig. Ekkor Esztergomba került a Korona kávéházba főpincérnek, ahol 1919-ig működött, amikor bérbevette a 676 „Három Szerecsen" szállodát és éttermet. Ez abban az időben Esztergom egyik legforgalmasabb étterme volt. A szálloda bérletétől 1927-ben megvált és átvette a Központi Kávéházat, amelynek felvirágoztatása és népszerűsítése az ő nevéhez fűződik. Almády Károly nyug. főjegyző, Tóváros. Középiskoláit Tatán és Budapesten végezte mint segédjegyző, onnan Nagysápra került. A 13. h. gy. ezredben teljesített katonai szolgálatot, majd 1897-ben Tarján községben lett aljegyző. 1908-ban a tatai főszolgabírói hivatalnál teljesített szolgálatot, 1904-től 1908-ig járási iparhatósági biztos volt, amikor Dunaalmáson főjegyzővé választották. A forradalom alatt Tardos és Vértestolna községek rendezésével bízták meg. Értékes szolgálataiért 1911-ben belügyminiszteri elismerésben részesült. 1921-ben pedig pénzügyminiszteri elismerést kapott kiváló szolgálataiért. 32 évi működése után 1923-ban saját kérelmére vonult nyugalomba. A világháborúban főhadnagyi rangban teljesített katonai szolgálatot. Neje: Stingl Ilona. Gyermekei: dr. Almády Károly ügyvéd, Ilonka, László és Zoltán. Dr. Almády Károly ügyvéd, Tóváros. 1906-ban Tatán született. Középiskoláit Tatán, az egyetemet Budapesten végezte. 1934 óta folytat önálló gyakorlatot. Az Uri Kaszinó titkára, a T. A. C. választmányi tagja, 1930 óta a Tatatóvárosi Hiradó szerkesztője. A róm. kath. egyházközség képv. test. tagja. Több környékbeli Tűzoltó- és Levente-egyesület ügyésze. Két kiadásban jelent meg önálló verseskötete 1932—1933ban. Felesége: Bihary Edith oki. óvónő. Almási István gazdálkodó, törvénybíró, Héreg. 1881-ben Kisgyarmaton született. Fiatalon elkerült az apai háztól és gróf Csáky Károly kanonoknál szolgált mint inas. Budapestre került, ahol ipari pályára lépett, majd katonai kötelezettségének tett eleget, melynek letöltése után visszatérve édesatyjához, gazdálkodó lett. 1912 óta gazdálkodik önállóan. Bércsépléssel is foglalkozik. Kiváló állatállományával részt vett Pozsonyban, majd Környén a kiállításokon, ahol kitüntetésben részesült. A világháborúban az 5-ös huszárezred kötelékében szolgált az orosz fronton. 27 hónapi frontszolgálata van és mint tizedes szerelt le. 1930 óta vesz részt a község irányításában, 6 évig volt esküdt, 1936-ban a község törvénybírája lett. A Legeltetési Társulat alapító tagja, volt igazgatósági tagja a Hangyának és a Hitelszövetkezetnek. A r. kath. egyház képv. test. tagja 8 év óta. Feleségé: Szabó Erzsébet. Gyermekei: Ilona, özv. Pintér Mihályné, István, László és Mária. zsadányi és törökszentmiklósi dr. Almásy József rk. plébános, Esztergom. 1898-ban Vácon született. Középiskoláit Budapesten és a nagyszombati érseki gimnáziumban, theológiát a bécsi Pázmáneumban végzett; 1920-ban Esztergomban szentelték pappá.