Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

ig. kántortan. Vértessomló, Riegler Ferenc plébános Vértestolna, dr. Rohoska Oszkár Mihály körorvos Kocs, dr. Rothnagel József körorvos Császár, Ternyei Sarudy György Endre ref. lelkész Szend, Siha József gazd. szakisk. ig. Tóváros, Stankovics Lajos ig., kántortan. Alsógalla, Süvegh István ref. lelkész Kocs, Szabó Géza plébános Bana-Bábolna, Szabó Gyula esp.-plébános Tardos, mindszenti Szabó Lajos ref. kántortan. Tata, Szakáll Rezső ny. főjegyző Császár, Szekendy József plébános Szőny, Szeltner Árpád kántortanító Agostyán, kamjorkai dr. Szemző Kázmér közs. orvos, tb. m. kir. tisztiorvos Bánhida, Szijj Bálint fb. felsőházi tag Nagyigmánd, Szijj Elemér ref. ig. kántortan. Ete, Szilágyi Gyula ref. kántortan. Bana, Szohurek Antal főesperes, kormányfőtan. Kisbér, Szőnyi József ref. lelkész Naszály, Tapsonyi Sándor ref. lelkész Nagyigmánd, Tarczy Zoltán ref. ig. tan. Szőny, Tarró József rk. kántortan. Bana, dr. Tóth István körorvos Nagyigmánd, Tóth Kálmán ny. ref. főtan. Vérteskethély, dr. Tremmel József körorvos Környe, Tury Timód plébános Tóváros, karácsonyi Várady Lajos ref. lelkész Szőny, dr. Várady Sándor közs. orvos Mocsa, Vértes László rk. tanító Szák, Vincze Imre ref. ig., kántortan. Kocs, Zachara Gyula plébános Vértesszöllős. Komárom sz. kir. város és Komáromújváros története. Irta: dr. báró Nyáry Pál. Komárom sz. kir. város a mesés Csallóköznek a Duna és Vág-Duna hullámai által körülvett félsziget jellegű csúcsában épült. A világháború előtti város területe 5554 k. hold, lakosainak a száma pedig az 1910. évi népszámlálás szerint 22.337 lélek volt. Komárom ősidőktől fogva tősgyökeres magyar város hírében állt. A magyarok száma Trianon előtt 19.924, tehát igen tekintélyesnek mondható, míg a német lakosságé csupán 1248, a tótoké pedig mindössze 768 volt. Hitfelekezetek szerint Komárom városában a r. katolikusok voltak legtöbben, akiknek a száma 13.999, utána a reformátusok következtek 4892, majd az evangélikusok 817 és az izraeliták 2380 hívővel. A város története elvész a messzi-messzi mult ködében. A gazdag „Aranyköz"-nek azon a helyén, ahol ma Komárom városa büszkélkedik, ott már a kőkorszak kezdetleges műveltségű embere is megfordult. A kőkórszaki emberen kívül a régi történelem előtti idők csodálatosnál csodálatosabb ősállatai is felkeresték ezt a szép helyet. Gyorsan tovatűnő évszázadok után megjelentek Komárom földjén a kelták, majd az ő uralmukat felváltó hatalmas római birodalom fiai. A kelták és a rómaiak voltak a műveltség magjának első elvetői ezen a földön, s ők voltak azok is, akik a kereszt világhatalmát elsőnek kezdték hirdetni kis Pannóniában. A finom műveltségű kelták és rómaiak után megfordultak ezen a földön gótok, avarok és szlávok irtó romboló hadai, de a Gondviselés megőrizte ezt a szép, dúsan termő földet a messzi Ázsiából érkező magyarság számára. Elérkezett a honfoglalás dicső napja is és Árpád fejedelem népe elözönlötte a Kárpátoktól védett Duna medencét. Árpád, a hős fejedelem, bőkezűen jutalmazta híveit. így kapta adományba a mai Komárom vidékét Ketel vitéz is, akinek fia, Oluptulma, új birtokán felépítette Komárom várát. így írta ezt meg szép sorjában Béla királyunk ékes tollú névtelen jegyzője, Anonymus. Ketel vitéz leszármazottai azonban nem gyönyörködhettek sokáig új földjükben, mert az csakhamar királyi birtokká lett és az is maradt egészen a tatárjárásig. A dúló tatárhordák kitakarodása után IV. Béla király, hogy kiürült 628