Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

Battyáni Benedeknek zálogosította el, húsz évvel később azonban már Bakith Pál, testvérei és leánya kapták királyi adományban. 1529-ben Kethelyt is elpusztította a török. 1543-ban újra megszállták régi lakosai, de 1549-ben ismét rájuk támadtak a törökök, felégették házaikat, kirabolták és számos lakosát elhurcolták. Ezután sokáig pusztán állott s csak 1642-ben kezdett újra benépesülni. Ekkor ref. vallású magyarok szállták meg, akik mindjárt gyülekezetet is alkottak. 1674-ben a kethelyi ref. papot a pozsonyi vértörvényszék elé idézték. A felszabadító háborúk idején ismét elnéptelenedett s csak a 18. század elejcn népesült be maradandóan. 1715-ben még csak 6 jobbágy háztartást írtak össze Kethelyen. Új lakói nagyobbára evangélikus vallásúak voltak, de reformátusok és róm. katolikusok is akadtak közöttük. Ma mind a három felekezetnek van tcmp'oma, melyek közül a róm. kat. 1766-ban, az ág. ev. 1789-ben és a ref. 1856-ban épült. Egyházuk azonban fiókegyház. A róm. kat. és a ref. a császári egyházak filiáléja, az ág. ev. pedig a száki anyaegyházé. A róm. kat. egyházközség 1724-ben alakult, a templom 1766-ban épült fel a hívők áldozatkészségéből. Kegyúr a csákvári gr. Esterházy-család, védőszentje: Mária-Magdolna. A templom mellékoltára régi feljegyzések szerint az elüldözött majki-kamalduli barátok templomából való, és így nagy müértékkel bír. Orgonáját 1790-ben készítették Budán, tornvot 1825-ben kapott. Első anyakönyvi bejegyzések 1801-től datálódnak. Hívők száma 480 körül, emelkedő tendenciával, hitélet kielégítő. Az egyház vezetője: Lengyel István császári plébános. Az egyház keretében működik: Actio Catholica, Leányok Mária Kongregációja és a Rózsafüzér Társulat. Az ágostai hitv. evang. leányegyházközség az 1700-as években alakult meg. Templomot 1789-ben építettek, melyre 1936-ban tornyot emeltek. A felekezet lélekszáma 222. Anyakönyvei 1700-as évektől kezdve vannak. A száki ev. egyházhoz tartozik, lelkésze, Magyar Géza, évente négyszer tart itt istentiszteletet, az egyházi teendőket egyébként Laász János ev. tanító látja el. A presbitérium 14 tagból áll. A község földesurasága a 18. század közepétől kezdve az Esterházy-család volt, gróf Esterházy Móricnak ma is nagyobb birtoka van itt. A világháborúban 220 polgára vett részt, kik közül 38-an életüket áldozták a Hazáért. A hadirokkantak száma 6. Hősi emlékmű még nem áll a községben. Kethely lakóinak száma 1937-ben 887 és pedig 456 férfi és 431 nő, akik egy tót nemzetiségű kivételével mind magyarok. Egyházi tekintetben 3 felekezet hívei, ú. m.: 480 lélek róm. kat., 182 ref., 222 ág. ev. A lakosság belterületen helyezkedett el 192 házban. Foglalkozásuk túlnyomórészben a földmüvelés, amely foglalkozási ág 850 lakosnak nyújt megélhetést, a többi iparos, kereskedő és tisztviselő. A község területe 3037 k. hold, melyből 1538 hold szántó, 90 hold rét, 114 hold szőlő"; 172 hold legelő, 1032 hold erdő, 2 hold nádas, 3 hold kert és 86 hold földadó alá nem eső terület. E határ gróf Esterházy Móric 1027 hold terjedelmű nagybirtoka, 1 középbirtok és kis- és törpebirtokok között oszlik fel. A község állandó piaca az 5.5 km-re fekvő Kisbéren van. Kereskedelmét 5 szatócsüzlet képviseli. Kisiparosainak száma 7, ú. m.: 3 cipész, 1 kovács, 1 szabó és 2 bognár mester. Nagyobb ipartelepei a Vérteskethelyi birtokosság legeltetési társulatának téglaégetője, egyesületi szeszfőződe és egy darálómalom. Háziiparszerűleg a nők vászonszövéssel foglalkoznak. Vasútállomása a Komárom—székesfehérvári vonalon. Postahivatal helyben. Az elemi népoktatás az 1 tantermes, 1 tanerős róm. kat. és az ugyancsak 1 tantermes, 1 tanerős evang. és ref. felekezeti mindennapi elemi iskolákban történik. A ref. egyházközség 1780-ban alakult és 1856-ban épült fel a templom. 621