Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

Az egyház vezetője: Tóth Sándor császári lelkész, ügyvezetője: Tóth Kálmán ny. ref. tanító, valamint nyolctagú presbitérium. A róm. kat elemi népiskola 1724-ben alakult, egyidőben az egyházzal. A jelenlegi iskola 1895-ben épült egy tanteremmel, korszerűen berendezve. Tanulók száma 67 mindennapi és 40 ismétlős. Tanítója és vezetője: Püspök Antal r. kat. főtanító és oki. kántor. A hitoktatást a császári káplán látja el. Tanítói és r. kat. népkönyvtára van. A községi népoktatás szolgálatában álló ref. elemi népiskolát az egyházközség alapította meg, iskolája 1856 óta áll fenn, 1 tanteremmel, felszerelése kielégítő. 28 rendes és 11 ismétlős növendék oktatását Tóth Kálmán látja el. 50 kötetes ifjúsági könyvtára van. Az ág. hitv. ev. el. népiskola az 1900-as években épült, 1 tanteremmel, higénikusan berendezve. A tanulók száma 21 rendes és 13 ismétlős. A tanítást Laász János ev. tanító látja el. Az iskola felszereléséhez tartozik az 50 kötetes ifjúsági és tanítói könyvtár. Kulturális intézményei: a R. kat. Ifjúsági Énekkar, Ág. ev. Ifjúsági Egylet, Ifj. Vöröskereszt Egylet, a községi népművelési, továbbá a r. kat., az evang. és a ref. egyházak szakkönyvtára és a gazdasági szakkönyvtár. Egészségház helyben. A körorvos a 6 km-re fekvő Császáron lakik. Egy oki. bába lakik helyben. Gyógyszertár az 5.5 km-re fekvő Kisbéren, a legközelebbi közkórház Székesfehérváron van. A község ivóvize élvezhetetlen, artézi kútja nincs. Vértessomló. Nagyközség a Vértes hegységben a Somló-hegy alján. Hozzátartozik Kapberek (5 km). Ősrégi település, határa római leletekben gazdag. E korból származó igen érdekes fütőpincéket tártak fel, melyekkel a rómaiak a lakásukat fűtötték. Somló neve a középkorban Somolya, majd Bakonysomló alakban volt használatos. Jövedelme a tatai vár fentartására volt rendelve (1426). A mohácsi csata után Somló is osztozott a környékbeli falvak sorsában. Valószínűleg 1543-ban, vagy még előbb pusztult el s a hódoltság alatt nem is települt be. Pusztasomló néven a tatai uradalommal Esterházy József birtokába került 1727-ben. (Előző földesurai a gróf Zichy Ferenc 1643-ban, 1697-ben a báró Krapff-család. t. i. a tatai uradalomnak e családok voltak a földesurai ezen időpontokban.) Esterházy 1737-ben würzburgi származású r. k. vallású németekkel szállatta meg e pusztát. 1736 előtt az erdőszéli kápolna mellett magányos remete élt. A düledező kápolnát Esterházy megnagyíttatta s új szentélyt építtetett hozzá. A templom oltárképe a bécsi kapucinusok által őrzött híres Mária kegykép másolata, melyhez csakhamar ezrével kezdtek zarándokolni a buzgó hívek, különösen a vallásos svábok. E kápolnát 1875-ben templommá alakították, ahová különösen Sarlós Boldogasszony napján (aug. 5.) zarándokolt a környék népe. Kezdetben a somlyói egyház a környei plébánia filiáléja volt, 1787-ben helyi káplánt kapott a leányegyház, melyet 1813-ban önálló anyaegyházzá fejleszlettek. Mai lelkésze Lamberger János. A sváb ajkú lakosság a Somló nevet Semlének ejtette ki, s e név magyarosan mint Zsemlye került a hivatalos összeírásokba. 1770-től 1890-ig viselte a község a Zsemlye nevet, amikor visszakapta eredeti elnevezését, Vértes jelzővel. A község határának nagy részét benépesítése idején gazdag erdőségek borították. Ami kevés szántóföldje volt, az is homokos és egyenetlen felületű. Lakosai a Somló hegyen némi szőlőműveléssel is próbálkoztak. De sokkal nagyobb jelentősége volt a község gazdasági életében a Somló alatti mész- és 622