Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

„Rózsafüzér Társulat", „Szívgárda" és a „Jézus Szíve Szövetség" működik még, melynek vezetője a plébános. A gesztesi erdők vadban igen gazdagok voltak, különösen szarvasban, őzben, vaddisznóban. A közeli tóban sok halat, leginkább harcsát halásztak s e tó malmot is hajtott. Pusztagesztes lélekszáma 100 éven keresztül kb. alig változott. 1833-ban 341, 1851-ben 351, 1864-ben 364 német anyanyelvű lakos lakta. 1914-ben Pusztagesztes kivált Vértessomló kötelékéből és a Belügyminiszter 117.605/1 V. a. sz. rendelete értelmében önálló községgé alakult. Várgesztes nevet pedig az 1917-es évben állapították meg. A község lakossága igen szép számban vett részt a világháborúban, a bevonul.ak közül 11 hősi halált halt. Emléküket a hősi emlékmű őrzi. Gesztes lakossága a jelen század elején is majdnem ugyanannyi, mint volt egy évszázaddal előbb. Községgé történt átszervezése óta az első népszámlálás (1920-ban) 366 (346 német, 20 magyar), a második 1930-ban 363 lakost mutat ki (közülük 31 magyar). Vallásuk ma is r. kat. (2 más vallású). A lakosság túlnyomó többsége földművelő (334 lélek). A többi foglalkozási ág, ú. m. az ipar 14, a kereskedelem 7, a közszolgálat 4 lakosnak nyújt megélhetést.. Nyugdíjas 3 és házicseléd 1 lakosa. A község összterülete 2093 k. hold, melyből 1658 erdő, 354 hold szántó, 10 hold kert, 21 hold rét, ugyanannyi legelő és 28 hold terméketlen terület. Az erdőterület csaknem teljes egészében gr. Esterházy Móric tulajdona. A határ többi része 74 kisbirtokos tulajdonában, leginkább 5—50 holdas parcellákban. Az 5 holdon aluli birtokok száma 30 körül mozog (ezekbe a házhelyek is bele vannak számítva), átlagos nagyságuk 2 k.. hold. A földműveléssel kapcsolatban állattenyésztése meglehetősen fejlett. 1936. évi állatállománya 234 szarvasmarha, 15 ló és 143 sertés. Az ipar és kereskedelem 2—2 kisüzemmel van képviselve Gesztesen (2 kovács, 2 szatócs). Vásárokat a község nem tart, piaca Tatabánya. Vasútállomása Környe (9 km), utolsó posta Vértessomló, utolsó távíró: Környe. Az elemi oktatást 1 tanerős, 1 tantermes r. kat. felekezeti népiskolában nyeri a gesztesi tanköteles ifjúság. Ismeretük továbbfejlesztésére szolgál a Népkönyvtár. A körorvos és bába székhelye Környe (7 km), legközelebbi kórház Budapest vagy Győr (mindegyik 80 km távolságra). Vérteskethely. Nagyközség a gesztesi járásban, Fehér és Veszprém megyék határához közel, dombos vidéken. A község területe már a római korban is lakott hely, amit egyik dűlőjében feltárt római temető maradványai igazolnak. Gyakran kerülnek is felszínre csontvázak, használati tárgyak, római feliratú sírkövek. A rómaiak után az avarok is megülték. Az erdő szélén, amit várhelynek nevez a nép, avar földvár maiadványai láthatók ma is. Keti.ely néveredetére vonatkozó magyarázatok nagyon eltérők. Pesthy a kedd nap nevével hozza kapcsolatba, mint ahogy van Csütörtökhely, Szombathely vásárnapjairól elnevezett helynevünk is. Podhraczky, Ketel kun vezértől származtatja, Czoernig szerint neve onnét származik, hogy mikor 1054-ben III. Hemik német császár itt vereséget szenvedett, a menekülő németek elhajították vérteiket; Edelényi pedig a Vértes melléknevet a Vértes-hegységtől kapottnak mondja. Az első írott emlékünk Poss. Teregen, Teryan néven említik a községet, Róbert Károly korából származó oklevél Poss. Kethel al. nom. Teryen-nek írja. 1433-ban a Héderváriaké volt. 1506-ban Hédervári Ferenc 620