Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene
nek legnagyobb részét vétel útján szerezte be. Elnöke: dr. Giber János ügyvéd, alelnök: Cselédes Sándor szabómester, jegyző: Lukács József tanító, háznagy: Bagics Ambrus szabómester, pénztáros: Mészáros Endre fazekasmester, ellenőr: Csémi Árpád szabómester. Jelenlegi taglétszáma 150. Önálló dalárdája van, melynek vezetője: Bódi József ny. ig.-tanító. A Tatai Ipartestület 1886-ban alakult. Első jegyzőkönyvét 1886 július 30-án Tatán vették föl. Első elnöke Futó János volt. Az ipartestülethez 24 község tartozik. Díszelnöke: cserfői Troykó Béla ny. főszolgabíró, elnöke: Láng Kálmán mézesbábos, községi bíró, alelnökök: Dukász József és Ányos Mihály. Jegyző: Veréb Béla, pénztáros: Simon Emánuel. Számvizsgálók: Kosnár Sándor, Hier Lőrinc és Swáb József. Könyvtára 680 kötetből áll. A Tatai Űri Kaszinó 1868-ban a magyar éra elején alakult, védnöke gróf Esterházy Miklós volt. Tagjainak száma körülbelül 100. Elnök: dr. Paár Lajos kir. közjegyző, alelnök: dr. Garzuly József ügyvéd és Kardoss Kálmán urad. jószágigazgató, pénztáros: Tóth Miklós főjegyző, háznagy: Wiesenbacher József népni. titkár, ügyész: dr. Virág Zsigmond ügyvéd, titkár: dr. Almády Károly ügyvéd, könyvtáros: Urhegyi Géza, választmánya 12 tagból áll. Közoktatásügyi intézetek Tatán a kegyesrendi főgimnázium, egy r. kat. elemi fiú- és leányiskola, egy ref. és egy izr. elemi népiskola. Az iparos ifjak szakképzésére tanonc-, a földművelő ifjak részére gazdasági továbbképző iskola is működik. Egy zeneiskola és két óvoda állanak még kultúrája szolgálatában. Iskolák: Áll. önálló gazdasági népiskola. A gazdasági népiskolát az állam és a község együttesen alapította 1905-ben, hogy a 12 és 15 évig tanköteles gyermekek gazdasági kiképzésben, gazdasági oktatásban, a leánytanulók pedig háztartási ismeretekben részesüljenek. Az iskola 2 tantermes, 2 tanerős modernül berendezett intézet, ahol osztott tanítás folyik, külön a leány- és külön a fiú-tanulók számára. A 120—130 növendék az iskola tulajdonát képező 18 katasztrális holdon gyakorlati kiképzést nyer. Az intézet vezetője: Siha József igazgató, szaktanító: Schédáné Kalmár Margit és három gazdasági szaktanító. Az iskola minden évben részt vesz a mezőgazdasági kiállításon, ahol főleg baromfitenyésztéssel már több I., II., III. díjat nyert. Tóvárosi áll. el. népiskola. A község iskoláját a 15. században alapította Zsigmond király, mint felekezeti iskolát. Később a község gyarapodásához mérten 4 tanerős iskolává fejlesztették, majd az 1870-es években községi jellegűvé alakult át, 4 tanteremmel. 1904-ben épült a mai modern állami iskola, amely eleinte 8, jelenleg pedig 12 tanerős intézet, 780 kötetes könyvtárral. 1930-ban 7 és 8 osztályúvá lett átalakítva, amely ma egyedüli a megyében. Az iskolában évente kb. 600 tanuló nyer oktatást. Az intézet vezetője: Raczkó István igazgató, az iskolai gondnokság elnöke: Halmos Antal főjegyző, alelnöke: Fehér Lajos MÁV tanácsos. Irgalmas nővérek zárdája, nyilvános jellegű leány elemi népiskola, amely 1875-ben létesült. Fenntartója a gróf Esterházy Ferenc tatatóvárosi hitbizományi uradalom. Alapítója néhai gróf Esterházy Miklós és neje, Mária grófnő. Öt tantermes, óvodával is ellátott modern iskola, 500 kötetes ifjúsági könyvtára van. Három nagy és két kisebb teremből áll. Igazgatója: Klotz Ignác esperes-plébános. Beírt leánygyermekek száma átlag 220 és 70 továbbképző iskolaköteles. Főnöknő: Krausz Clarissa, 14 irgalmas nővér oktat az iskolában és óvodában. Tóvárosi közs. óvoda. Az óvodát a község alapította 1897-ben, ahol évente 70—80 gyermek részesül nevelésben, óvónő: Wriessnigg Mária. A jelenlegi óvoda két tanteremből és egy ruhatárból áll. 615