Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

Tóvároson működik egy községi polg. leányiskola öt tanerővel 4 tanteremben és egy négy tanerős iparostanonciskola. Egyéb kultúrintézmények Tatán az időszaki színház, az állandó mozgóképszínház, ami Tóvá. oson is van. Kulturális egyesületek Tatán a Népkönyvtár, a Kaszinó, a Polgári Lövészegylet és Olvasókör, Iparosok és Kereskedők Köre, Tóvároson a Keresztény Polgári Kör, amely a helyi keresztény társadalom kulturális összetartására és hazafias előadások rendezésére alakult, saját házában székel, ahol többszáz kötetes könyvtár van. Elnöke: Mohlschidt Gyula, alelnöke: Simon Manó és B.hary Imre, pénztáros: Nemes Jenő, háznagy: Gallay András, könyvtáios: Gerencsér László. A Polgári Kör kötelékében működik a Dal Egyesület, melynek karnagya: Wiesenbacher József népmüvelődési. titkár. A tóvárosi Magyar Asztaltársaság 1908-ban alakult meg. Jótékonycélú egyesület és a megalakulás évében már nyolc gyermeket ruházott föl. Ma körülbelül 300 tagja van, jótékonycélú és kultúrelóadásokat tart, melynek jövedelmét kizárólag a szegénysorsú gyermekek fölruházására fordítja. Sportegyesületek a Tatatóvárosi Testedző Kör, a Tóvárosi Athlétikai Club és a két Levente Egyesület. Helyi sajtója a Tatatóvárosi Hiradó. Az orvosok száma Tatán 6, Tóvároson 9. Mindkét községben van 1 községi, 3 magánbába és gyógyszertár. A Stefánia Szövetség fiókja közös, iskolaorvosi intézmény is be van vezetve. Az ivóvizet ásott kutak szolgáltatják mindkét helyen, vizük nem kifogástalan. Vasútállomásuk a Budapest—győri fővonalon fekszik Tatatóváros elnevezéssel. Több autóbuszjárat érinti a két községet. Hajóállomás 8 km-re Dunaalmáson. Postahivatal külön-külön helyben. Tárkány. Nagyközség a gesztesi járásban, a megye nyugati részében. Hozzátartozik: Egyházpuszta, Mihályháza, Ölbő-puszta, Parag-puszta, Tárkányi major, Crgemajor, Vasdinnyei szőlőhegy. A község nevével 1235-ben egy határjáró oklevélben Tarcan alakban találkozunk először. 1328-ban villa, majd poss. Tarkan a pannonhalmi főapátság egyik oklevelében van említve. 1368-ban Tarkányi Finta özvegye itteni birtokát unokájának, Mohi Gergelynek hagyományozza. 1492-ben szintén a pannonhalmi főapátság oklevelében fordul elő, mely szerint Tarkányi András itteni birtokát eladja Tarch Mártonnak. 1543-ban elpusztult a szomszédos Vasdinynye és Ölbő falvakkal együtt s majdnem 150 évig puszian maradt. 1650-ben Gencsy Egyed pannonhalmi főapát megkísérelte benépesíteni. Több kedvező feltételt szabott a letelepedni szándékozóknak, így a reformátusoknak még a prédikátortartást is megengedte. 1651. és 1672. év után a felhívásokra a ref. jobbágyok kezdték megülni, akik papot is hoztak magukkal (a tárkányi ref. egyház szerepel a Perlaki-féle jegyzetekben), de ezek az elviselhetetlen adóterhek és a felszabadító háborúk zaklatásai miatt rövidesen eltávoztak. Többszöri eredménytelen próbálkozás után tudta csak az apátság maradandóan benépesíteni. Ezek az újabb telepesek is főleg református vallásúak voltak. Prédikátoruk is volt, akit azonban 1722-ben Saugho főapát elkergetett, templomukat elvette s 1787-ig nem volt szervezett egyházuk. Saugho a róm. katolikusok számára ekkor plébániát szervezett és 1734-ben megépíttette a ma is meglevő kat. templomot, melynek egyik harangját — felirata szerint — még a reformátusok csináltatták. A mai református templom 1800-ban épült. Tárkány földes616