Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

találkozunk, mely szerint Moykon a premontrei kanonokrend kolostora és a Bold. Szűz tiszteletére emelt díszes temploma áll. Egy 1281. évi okiraton „Sigillum Capituli de Maik" feliratú pecsét maradt fenn, amiből azt következtethetjük, hogy Majk hiteles hely volt. 1349-ben Mayathk alakban fordul elö. — 1388-ban Zsigmond király innét keltezte nov. 4-én kelt oklevelét. Hogy a premontreiek mikor hagyták el a kolostort és az mikor pusztult el a templommal együtt, nem tudjuk. Minden valószínűség szerint a törökök pusztították el a két épületet lakóival együtt. A 18. század elején Majkot és Naszályt az Esterházy család szerezte meg. A vallásos főúr a régi kolostor és templom helyén (a még megmaradt épületmaradványokat felhasználva) a néma barátok (kamalduliak) számára új rendházat és templomot építtetett, szintén a Bold. Szűz tiszteletére. 1733-ban nekik ajándékozta az egész pusztát (kb. 1200 hold). A gyönyörű erdőségek közepette álló kolostorhoz szőlő, 4 halastó, szép rétek és 3 malom is tartozott. A nagyobbik tó körül épültek a remeték apró cellái, számszerint 20, mindegyiknek ajtaja felett ott díszlett az építtető családok címere. (Ezeket nem Esterházy építtette.) A rendet 1782-ben II. József eltörölte, a remetéket elüldöztette és a puszta a kincstár birtokába került. Többszöri tulajdonosváltozás után az Esterházy család ismét megszerezte és benépesítette. 1833-ban 255 magyar, német és tót lakós lakta. Tavain 2 lisztes- és 1 kallósmalom állott. A kolostorban kendő- és pokrócgyárat rendeztek be, a remetelakok pedig a gyár munkásainak szolgáltak lakóhelyül. A templomból ekkor már csak a torony volt épségben, köveit széthordták. Berendezésének nagyrészét az oroszlányiak szerezték meg templomuk számára. így került ide a nagy márványoltár, a díszes szószék, több szépen faragott tartóoszlop. A mult század második felében gróf Esterházy nagy költséggel átalakította a kolostort lakás céljaira. A régi eredeti formákat, amennyire lehetett, meghagyta, a refektórium ma is úgy áll, ahogy a barátok idejében, eredeti szép freskókkal. A templom romjaiból már csak a tornyot lehetett megmenteni. Ez megerősítve, repkénnyel befutva még ma is látható. A remetelakok szintén renováltattak, ajtajuk felett még az építő családok címere is visszaállíttatott. A grófi család egyik legérdekesebb kastélya most a volt kolostor. Nagykiterjedésű, vadban gazdag erdőségeiben híres vadászatokat tartanak, s ilyenkor vidám, zajos élet folyik az egykori néma barátok kolostorában. Oroszlány ma 1557 lelket számlál (790 férfi és 767 nő). Nemzetiség szerint 1451 a magyarok, 20 a németek, 50 a tótok száma. Felekezeti megoszlásuk: 202 lakós r. kat., 26 ref., 113 ág. ev., 4 izr. vallású. Belterületen lakik 1336, külterületen 185 lélek. A községben 324, a külterületi lakott helyeken 40 ház épült. E népesség főfoglalkozása a földművelés, ezen kereseti ág nyújt megélhetést 1134 lakosnak, az ipar 171-nek, a kereskedelem 21-nek. Közszolgálati 24, közlekedési alkalmazott 28, nyugdíjas 14, házicseléd 36 lakós. Területe 7933 k. hold, melyből 2795 szántó, 244 rét, 27 kert, 60 szőlő, 495 legelő, 4088 erdő, 11 nádas, 213 hold földadó alá nem esik. E területből 4590 holdas nagybirtok gróf Esterházy Móric, 470 hold 2 középbirtokos, 74 hold 20—50 holdas birtokosok, a többi része kis- és törpebirtokosok tulajdonában van. Kereskedelmét 1 szatócsüzlet és a „Hangya" Szövetkezet fiókja látja el. Hitelintézete a Községi Hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja, melyet Valkó Lajos jegyző alapított 1890-ben, mint Önsegélyző Egyletet, és ugyanez az egyesület 1894-ben belekapcsolódott az O. K. H. kebelébe. Célja a helybeli gazdatársadalom olcsó kölcsönnel való ellátása. A szövetkezet kitűnő ügymenetét bizonyítja az, hogy a megalapításkor csupán 145 tagja volt 444 üzletrésszel, míg jelenleg 275 tag van 1378 üzletrésszel, á 40 pengő, befizetve: 35.376 pengő. A szövetkezet elnöke: Szmilek Márton, ügyvezetője: László Gusztáv és 7 igazgatósági, valamint 4 tagú felügyelöbizottság intézi a Hitelszövetkezet ügyeit. 586