Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

A község kereskedelmi tényezője az Oroszlány és Vidéke Fogy. és Értékesítő Szövetkezet. Altruista alapon működő szövetkezet, kizárólag a helyi és környéki gazdatársadalom szükségleteinek ellátására és termésfeleslegeinek legjobb áron való értékesítésére alakult 1909-ben 131 taggal, 3540 korona alaptőkével. Alapítója: Csengei Gyula igazgató-tanító volt. Jelenlegi taglétszám: 279 tag 782 üzletrésszel, á 4 pengő. A szövetkezet elnöke: Szmilek Márton, könyvelője: László Gusztáv közs. jegyző-gyakornok. Három igazgatósági és 12 felügyelőbiz. tag intézi a Szövetkezet ügyeit. A kisipart 27 kisiparos képviseli és pedig 12 csizmadia, 4 kovács, 3 bognár, 1 asztalos, 2 kőműves, 1 ács, 1 pék, 2 borbély és 1 cementkészítő. Nagyobb ipartelepei a községi szeszfőződe és 3 vízimalom. Közoktatásügyi intézetei 1 ev. népiskola 3 tanerővel, 1 uradalmi rk. iskola és 1 községi gazdasági továbbképző iskola 1—1 tanerővel. Ezenkívül 1 községi óvoda is működik. Az ág. evang. iskolát az Egyházközséggel egyidőben alapították, de kezdetben csak 1 tantermes, 1 tanerős volt, és 1860-ban, a tagosítás alkalmával lett újonnan felépítve a jelenlegi modernül felszerelt 3 tanerős iskola, amelyre nagy szükség volt, mert Oroszlány község zöme ág. ev. hitvallású. Az iskola igazgatója: Kozár László igazgató-tanító, kántortanítója: H. Aradi István, osztály tanító: Csengei Lenke. A 16 tagú prosbitérium intézi úgy az egyház, mint az iskola külső ügyeit. Kulturális intézménye az Ág. Ev. Ifj. Egyesület. Droppa Sámuel lelkész alapította meg az Ifj. Egyesületet 1935-ben, és jelenlegi elnöke is, a ma már tekintélyes számú egyesületnek, mely az ifjúság egyházi és erkölcsi, valamint kulturális nevelés célját tűzte ki maga elé. Ifjúsági elnök: Schwarz Márton és alelnöke: Kozár László ig.-tanító. A községben működő Népmüvelödési Bizottság a község hazafias és kulturális fellendítését tűzte ki célul, amikor megalakult, fiókját képezve az Országos Faluszövetségnek és évenkint 20—22 előadás keretében fejti ki működését. Elnöke: Farkas Pál főjegyző, ügyvezető elnöke: Kozár László igazgató-tanító, jegyzője: Bálint Imre aljegyző, pénztárosa pedig: Kocsinszky Márton. A Legeltetési Társulat a község állatállományának legeltetésére alakult 310 hold legelővel, ahol a Társulat tulajdonát képező két tenyészbikán kívül kb. 500 szarvasmarha számára van legeltetési lehetőség. Elnök: Viczena Pál, pénztáros: Szedlák Mihály, jegyző: Farkas Pál főjegyző, azonkívül 6 választmányi tag intézi a Társaság ügyeit, amely egy tehenest és egy kanászt is foglalkoztat. Erdöbirtokosság. A tagok faszükségletének ellátására alakult, 162 hold * erdőbérleten. Elnök-gazda: Viczena Pál, pénztáros: Szedlák Mihály és 6 tagú választmány képezi a tisztikart. A Faluszövetség a községben népkönyvtárt tart fenn. A község piaca Tata és Tatabánya, vasútállomása a Bánhida—pápai vasútvonalon fekvő Kecskéd, vagy Környe. Postahivatala helyben. A körorvos 7.5 km-re Környén lakik, ott van a legközelebbi gyógyszertár is. Községi bába helyben. Legközelebbi kórház Esztergomban és Székesfehérváron van. Kútvize rossz, artézi kútja nincs. Szák. Kisközség a gesztesi járásban, mérsékelten emelkedő domb oldalán. Hozzátartozik Alajosmajor. Szák területe minden valószínűség szerint római telep volt, mert határában gyakran kerülnek napfényre e korból származó leletek. Árpádkori története ismeretlen, csak a késői középkorból vannak írott emlékeink a helységről. 587