Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

Esztergom vármegye földrajza. Mielőtt a vármegye földrajzát ismertetnénk, előre kell bocsájtanunk, hogy e tekintetben nem a trianoni átok által megcsonkított területet vesszük, hanem a régit, az egykor boldog Magyarország egész Esztergom vármegyéjét. Lehetetlen ugyanis, hogy annak a Dunán-innen való részét véglegesen elveszítsük. Bizakodó hittel hisszük ugyanis, hogy amint a végzet a múltban oly sokszor lesújtott bennünket s mindig fel is emelt, a szerencsétlen békeszerződés hatálya sem tart örökké! Kell ebben a hitben élnünk azért is, mert a kis magyar Alföldet magyar nép lakja és ez a nép sohasem lesz kapható arra, hogy régi hazáját, nemzetiségét és nyelvét megtagadja. Hogy mennyire él a lelkekben az elszakított területnek visszaállását támogató reménykedés, legjobban bizonyítja Esztergom vármegye törvényhatósági bizottságának nemcsak az az elhatározása, hogy az elszakított megyerész bizottsági tagjainak mandátumait mindaddig, amíg a vármegye régi egysége helyre áll, megszűntnek nem tekinti, hanem ama cselekvése is, hogy közgyűlései alkalmával egy-egy szónok állandóan emlékezik a megcsonkításról és reményt önt a lelkekbe arra nézve, hogy ez a szomorú állapot nem tarthat örökké! A vármegye földrajzát a következőkben ismertetjük. Szent István korának a várbirtokok sorában legelsőül tekintendő Esztergom vármegye a Duna jobb- és balpartján terül el és az É. szélesség 47 fok 35 perc—48 fok 02 perc s a K. hosszúság 36 fok 1 perc—39 fok 36 perc között fekszik. A vármegyét a következő megyék határolják: Északon Bars, Keleten Hont, Kelet-Dél felől Pest-Pilis-Solt-Kiskún, Nyugatról pedig Komárom vármegyék, egyébként pedig területe a kis magyar medencének délkeleti alsó részébe esik. A balparti terület jelentékeny része síkság, amely Bars és Hont vármegyék felé halmos, míg a jobbparti rész Esztergom—Dorog—Tokod és Tát, továbbá Tát—Tokod—Mogyorósbánya és Nyergesújfalu között mély sík, amelyet a Magyar Középhegység Pilis—gerecsei ágazatai uralnak. A Pilis hegységet a dolomit és a mészkő uralja, ellenben a Gerecse csoport általában rögszerűen alakult. A Pilis legmagasabb kiemelkedése Dömös község felett a Dobogókő,

1 amely a tengerszín felett 700 m. Az alacsonyabb pontok a következők: a Fehérkő 568 m, a Kopárd hegy 494 m, a Vaskapu 485 m.

2 A Gerecsében, amelyet a pilisi hegyvidéktől a tokodi (Annavölgy) és a tatai völgyek választanak el, legmagasabb a Gerecse, amely 635 m, ez után sorakoznak: a Pisznice 557 m, a Nagy Eménkes 527 m, a Géta 447 m, a Sze1 Menedékházzal. 2 Menedékházzal. 7