Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

A csonka vármegyében komárommegyei városon kívül 33 nagy- és 11 kisközség van. A két szolgabírói járásra (gesztesi és tatai) osztott vármegye községei a következők. A gesztesi járás (székhelye Komárom) községei: Ács 5896, Ászár 1528, Bana 3288, Bokod 1770, Császár 2325, Dad 1317, Ete 1141, Csép 640, Kisbér 4073, Kisigmánd 841, Kocs 2850, Kömlőd 867, Mócsa 3259, Nagyigmánd 2361, Szend 1133, Szák 799, Szőny 3509 és Tárkány 3015 lakossal. A tatai járás (székhelye Tata) községei: Alsógalla 1336, Baj 991, Agostyán 603, Bánhida 5005, Dunaalmás 982, Felsőgalla 13.378, Héreg 1337, Környe 2445, Naszály 1537, Neszmély 1295, Oroszlány 1527, Tarján 2007, Tata 6467, Tatabánya 8491, Tóváros 5085, Vértessomló 1102 és Vértesszőlős 1504 lakossal. Egyházilag a megye 4 r. kat. egyházközsége az esztergomi érseki, 26 a győri püspöki, míg 1 a pannonhalmi főapátsági egyházmegyébe tartozik. A 26 ref. egyház a dunántúli, a 4 ág. ev. egyház pedig a dunáninneni egyházkerülethez van beosztva. A trianoni vármegye termő területe 233.150 k. holdat tesz ki, amelyből 144.857 k. hold szántó. Legfontosabb terményei a búza (202.379 q), rozs {144.805 q), árpa (122.828 q), zab (89.536 q), tengeri (200.566 q), és a burgonya (209.458 q). * A tanulmány még sok mindent felölelhetne, a vármegye múltját és jelenét részletesebben ismertetve. Ez a néhány oldal távolról sem elegendő ennek a nagymultú megyének kellő feltárására, hiszen ehhez vaskos kötetekre lenne szükség. Mégis úgy vélem, hogy ebből a rövid, tömör összefoglalásból is láthatja bárki, hogy Komárom vármegye milyen fontos, elsőrangú szerepet tölt be Magyarország történelmében, akár nagy és hatalmas, akár kicsiny és gyenge volt is az. Épen ezért kell bíznunk most is, töretlen hittel a szebb jövőben, a boldog Nagymagyarország feltámadásában! Felhasznált fontosabb forrásmunkák: Dr. Borovszky Samu: Komárom vármegye monográfiája. (Magyarország vármegyéi és városai.) Fényes Elek: Komárom vármegye leírása. Dr. Edelényi-Szabó Dénes: Komárom megye felekezeti és nemzetiségi viszonyai a mohácsi vésztől napjainkig. Szilágyi Sándor: A magyar nemzet története. Révai nagy lexikona. M. kir. Közp. Statisztikai Hivatal közleményei. Komárom vármegye ipara. Irta: Dr. Újvári Julianna. Az ipar Komárom vármegyében is, mint hazánkban általában, csak későn tudott megindulni, meggyökeresedni. Virágzó ipart világviszonylatban is csak sürün lakott területeken találunk, Magyarország pedig egészen a legújabb korig egyike a legkisebb népsűrűségű európai országoknak. Okai ennek közismertek. Hazánk itt kelet és nyugat kapujáhan, a különböző áramlatok ütközőpontjában, folytonos emberáldozatokat kívánó háborúk, harcok színtere. A tatár- és törökdúlás, a labanc és a szlávok elleni küzdelmek vérveszteségei, már az ipa491