Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene
Kálmán. A tüzoltólegénység kiképzése, fegyelmének fentartása egyaránt dicséretére vált és hivatását annyira imádta, hogy szabadságot hosszú szolgálata alatt soha sem kért s hogy hivatásának élhessen, a megnősülést is addig halasztotta, amíg a veszedelmekben szerzett bajai azt gondozás szempontjából szükségessé nem tették. Ez az ember hős tűzoltó volt s habár a tisztnek nem az a kötelessége, hogy kézzelfoghatólag részt vegyen az oltás munkájában, soha sem állta meg, hogy tettleg tevékenykedjék. Ő járt elől a beszakadó mennyezetek alatt, a tűz fészkeinek elnyomásában hulló gerendák által előidézett veszélyes helyzetekben s így adott példát a legénységnek. Voltak is hős legényei különösen a hivatásos őrség tagjai között. Neveiket is megörökítjük: Barták András, Fekete Imre, Tenczel Lajos, Sulczi Károly és Torma János azok közé tartoztak, akik minden veszedelemnél játszottak az életükkel! Tovább menve az esztergomi tűzoltóság történetében, megemlítjük, hogy O'sváth főparancsnok 1922-ben megvált tisztétől s akkor rövid ideig tisztán Országh tűzoltósági műszaki tisztre hárult a vezénylés kötelessége. 1923-ban főparancsnokká revisnyei Reviczky Elemér központi járási főszolgabíró — jeles atyjának jeles utódja — választatott meg. Több éven át viselte ezt a tisztséget íelkes buzgalommal s arra törekedett, hogy az egyesületet fejlessze. Reviczky Elemér pár évi eredménydús tevékenység után — egyéb hivatalos elfoglaltságára hivatkozva — lemondott és utódjául Pelczmann László választatott meg s ennek halála után az egyesület irányításának terhe László István városi tanácsnok, megyei tűzrendészeti felügyelőre, az őrség felügyelete pedig Dallos János kiképzett tüzoltótiszt, városi tisztviselőre hárult. A főparancsnoki tisztség ezidőszerint betöltetlen mindaddig, amíg a legutóbbi belügyminiszteri rendelkezés értelmében a város tisztviselői karából kiképzett parancsnokról gondoskodás történik. Az önkéntes tűzoltó egyesület jelenlegi vezetősége: elnök: Glatz Gyula polgármester, a parancsnoki teendőket ellátja: László István városi tanácsnok, parancsnok-helyettes: Tátus János, alparancsnok: Dallos János, titkár-szakaszparancsnok: Bánffi Károly, orvos: dr. Berényi Zsigmond, ügyész: dr. Etter Jenő, lelkész: dr. Felber Gyula plébános, mérnök: Homor Kálmán. Az önkéntesek létszáma 30—40 között váltakozik. A hivatásos tüzőrség szolgálatvezetője: Dallos János, őrsparancsnok: Sulczi Károly. Legénységi létszám 10. Soffőrök száma 5. Mentősoffőr 1. Esztergom-Belvárosi Olvasókör. Jelenlegi vezetősége: Világi elnök: 1935 óta Pifkó János megyei bizottsági tag, alelnök: Kiffer János, háznagyok: Tóth Pál István és Pifkó József, könyvtárosok: Tátus János és Pifkó József^ pénztáros: Kárpáti Kálmán, titkár: Mészáros László. Az egyesület egy körülbelül 200 kötetes népkönyvtárral rendelkezik. Az olvasókörnek a Simor-utcán a tagok igyekezetéből és külső támogatásból létesült szép emeletes háza van. A kör tagjai és látogatói az esztergomi földművelők sorából kerülnek ki. Az olvasókör inkább téli időben látogatott, mert a tagok tavasztól őszig a mező- és szőlőgazdaságban vannak elfoglalva, ősztől tavaszig felolvasások és műkedvelő előadások tartatnak. Az olvasókör tagjai általában gazdálkodók. Evangélikus nőegylet. Alakult 1927. év folyamán. Alapítója dr. Karcsay Miklós ny. vármegyei főjegyző. A nőegylet célja egyrészt az egyház keretén belül való karitatív tevékenység, másrészt a hitélet elmélyítésének ápolása vallásos délutánok tartásával, továbbá ú. n. biblia-délutánokkal. Székhelye: Esztergom. Elnöknö: özv. Rudolf Istvánné, takarékpénztári vezérigazgató volt hitvese; alelnöknők: Gyürke Dezsőné, ny. m. kir. honv. ezredes neje és özv. Jancsóné, ny. MÁV tisztv. özvegye; pénztárosnő: Berencz Györgyné főreálisk. tanár felesége; titkár: Molnár Gyula lelkész. A nőegylet könyvtárral is rendelke28* 435