Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

zik s az vallásos művekből áll. Hivatalos helyisége: Esztergom, Széchenyi-tér 6. szám. Izraelita jótékony nőegylet. Célja a gyámolításra szoruló hittestvérek segé­lyezése. Elnöknője: dr. Zwillinger Ferencné, ügyvéd neje. Helyettese: dr. Beré­nyi Qyuláné, városi orvos özvegye. Alelnöknő: Balog Lászlóné, kereskedő fele­sége. örökös válaszmányi tag: dr. Spiegel Árminné, főrabbi neje. Az Esztergomi Hajós Egylet harminc éves múltra tekint vissza és múltjá­ban tükrözi a magát eltiporni nem engedő magyar élniakarást. 1907 ápr. 7-én 23 lelkes sportbarát alapította az egyesületet, melynek cél­kitűzései közt az evezés, vitorlázás és úszás szerepeltek. Az alapszabályokat 72.183/1907. V. szám alatt a belügyminiszter hagyta jóvá. Ekkor alakult meg az első vezetőség és választmány is. Tagjai: Vimmer Imre elnök, Istvánffy Ele­mér igazgató, Tóbiás Frigyes művezető; Marosi Károly dr. titkár, Müller Gyula pénztáros; Katona Sándor dr. ügyész; ifj.Matus Gyula szertáros voltak. A tagok száma az első időkben biztatóan emelkedett. 1907 júl. 9-én belépett az egylet az Orsz. Evezős Szövetségbe. A sportfelszerelést a prímási erdőhivatal telkén helyezte el ideiglenesen, de már akkor gondoltak új megoldási lehetőségekre. Egyelőre bérelt helyiségben székelt az egylet, mert egy csónakház felépítésének költségei meghaladták volna a rendelkezésre álló anyagi erőt és teljesítőképes­séget. Ez volt a helyzet 1912-ig. Ekkor az egyletet az a csapás érte, hogy le­égett a bérelt csónakház (Kósik-féle uszoda) és elvesztette felszerelését. Az el­pusztult sporteszközöket hihetetlen erőfeszítéssel pótolták és folytatták a mű­ködést önerejükből emelt csónakházukban, azonban annak helyét rosszul választották meg, mert már 1913-ban földcsuszamlás fenyegette. 1914-ben ki akarták bővíteni a helyiségeket. Közbejött azonban a világháború s 1919-re teljes a pusztulás és a felszerelés nagyrésze tönkrement. 1920-ban veszi fel az egylet a MOVE nevet s új nekilendüléssel folytatódott az élet, amelyet a tag­létszám emelkedése mutat. A helyiség azonban nem volt megfelelő és javítá­sokkal a helyzetet megoldani nem lehetett. így merült fel — mint már annyi­szor a múltban — egy klubház építésének gondolata. A gondolat 1925-ben tes­tet is öltött úgy, hogy az Esztergomi Torna Egylet egyesült a Hajós Egylettel s így területhez jut; birtokába veszi az ú. n. torna-kertet s rajta felépíti Glock Imre tervei alapján a klubházat. Ez a tény meglehetős anyagi veszélybe sodorta az egyletet és rendkívüli intézkedéseket követelt. 1926-ban egy három tagú teljhatalmú bizottság vette át az-ügyek vezetését, de a kivezető utat nem tud­ták megtalálni. Az egyletet a klubházzal kapcsolatban egymásután súlyos ter­mészeti csapás, nagy összegű reparálások stb. még rosszabb anyagi helyzetbe sodorták. Próbálkoztak a tagdíj felemelésével eredménytelenül; ekkor bevezet­ték az idénytagságot és az Evezős Szövetség keretén Kívül túrázóknak is adtak szobát a klubházban. Ezek az intézkedések aztán eredménnyel is jártak s fokoz­ták az egyleti életet. 1928-ban az egylet 16 tagja önkéntes elhatározásból öt évre 300—300 P-t, további öt évre 200—200 P-t ajánlott fel s úgy látszott, hogy az egylet meg­erősödik. Az 1928-ban megindult szanálás azonban nem járt eredménnyel és a lelkes 16 tag kifizetett egyszerre fejenként 1500 P-t. Az egyesületi munka a sport terén mutat fel eredményeket. Több országos regatta első és második díját hozták már haza a versenyzők, akiknek nagy­részét az iskolák ifjúságából toborozták és évek hosszú munkájával képezték ki, de résztvesz az egylet a társadalmi életben is. Megrendezi szokásos összejöve­teleit, rendezett több igen szép ünnepélyt és mulatságokat. 436

Next

/
Oldalképek
Tartalom