Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

a világi elnök vezetésével 32 tagú választmány intézi. Az egyesületi taglétszám 105. Az országos Szent Gellért-egyesület esztergomi alosztálya. Az egyesület 1921-ben alakult. Alapítója Kucsinyi dr. Kamenszky Gyula ny. kir. ítélőbíró. Tagjainak létszáma 300. Célja: a hit és erkölcs hazafias irányban való fejlődése. Ezt a célt szolgálja az egyesület áldásos benső munkája. Kifelé ezt az egyesület minden évben az ősi esztergomi búcsú előestéjén közéleti, irodalmi, művészeti előkelőségek közreműködésével tartott gazdag műsorú ünnepéllyel és díszközgyűléssel szolgálja. Vallásos célkitűzése mellett mindenkor szem előtt tartja a Szt. Istváni állam és a revizió gondolatát s ennek érdekében keresi a kapcsolatot nemcsak az ország többi városával és megyéjével, 'hanem az elszakított területek és az idegenbe szakadt magyarsággal is. Szeretettel ápolja Szt. Gellért kultuszán kívül Prohászka Ottokár emlékét, akinek emléktáblát is állított. Az egyesület a Szt. Gellért-utcában saját házzal rendelkezik, amely régen Sándor Móric gr. tulajdona volt, később a Kamenszky-család tulajdonába ment át és azt K. István végrendeletileg hagyta az egyletre. Esztergom-Szentgyörgymezei Kath. Olvasókör. A kör 1892-ben alakult. Az alapításban részt vettek f Perger Lajos r. k. plébános, f Oltósy Ferenc, f Haller Ferenc és f Hegedűs József. A kör működésében jelentős tevékenységet fejtett ki Pauer Károly karkáplán, volt elnök. A kör az Andrássy-utcai saját házban működik s annak fenntartói a tagok. A kör a különben igen intelligens földműves nép érdekében kizárólag hazafias, nemzeti és kulturális célokat szolgál, népakadémiák, színdarabok és egyéb gazdasági tárgyú előadások tartásával. Saját könyvtárral is rendelkezik, amelynek állománya 605 kötet. Az egylet jelenlegi vezetősége: Elnök: dr. Horváth Rudolf plébános, alelnökök: Bartos József és Erős István; I. titkár: Hegedűs Sándor, II. titkár: Nyári József; pénztáros: Szalai Ferenc; ügyész: dr. Szalay Gyula; könyvtáros: Pach László; háznagyok: Farkas Ferenc és Korencsi István; zászlótartó: Gere Mihály. A tisztikaron kívül 34 tagú választmány intézi az egyesület ügyeit és közös, vállvetett munkát fejt ki az egylet vezetőségével. Tagjainak száma jelenleg 250. A körnek alakulása óta elnökei voltak: •f Perger Lajos plébános, dr. Okányik (Okanik) Lajos karkáplán (az „Úr és a jobbágy" című izzóan hazafias és az 1848-i nemzeti vívmányokat dicsőítő színdarab szerzője, aki az összeomlás után cseh szolgálatba szegődött és pozsonyi podzsupánná előléptetett szakolcai plébános), f Horák Ede volt karkáplán, f Pauer Károly karkáplán, f dr. Babura László karkáplán, f dr. Csajka Enő szemináriumi tanár, f Rolkó Béla karkáplán, dr. Trinkl Kálmán volt karkáplán, most dorogi esp. plébános, Szomszély Antal, Béres István theol. tanár, Madaras Aurél volt szgym. plébános (1929—-1935). A kör egyike a leglátogatottabb hasonló intézményeknek és felszerelése is elsőrendű. Szívesen emeljük ki az egyesület titkárának: Hegedűs Sándornak a kör felvirágoztatása körüli érdemeit. Szeretetteljes buzgalmának eredője nemcsak a népoktatás céljainak felismerése, hanem az a körülmény is, hogy a várossal egyesített volt Szentgyörgymező község szülöttje. Egyébként ny. ig. tanító és tart. hadnagy, aki végigküzdötte a világháborút. Esztergomi Önkéntes Tűzoltó Egylet. Magyarországban elsőnek alakult a budapesti, másodiknak a váci és harmadiknak az esztergomi önkéntes tűzoltó egylet, mely utóbbi erre ép úgy büszke lehet, mint Esztergom város, melynek közönsége megértette, megbecsülte és felvirágoztatta. Egyébként a hazai tűzoltóságok szervezésének gondolata néh. gr. Széchenyi ödöntői származik. Attól a férfiútól, aki a tűzoltásban tevékeny életét Konstantinápolyban tábornoki rangban, mint ottani főparancsnok, fejezte be. Az esztergomi egylet az ő egy28 433