Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

ben, mikor már a testület megvagyonosodott és tekintélyt szerzett, az alapító elnök: Dóczy Ferenc előrehaladott korára való hivatkozással lemondott. Dóczy örökét Magyary László vette át. Ugy Dóczy Ferenc, mint Magyary László markáns, meg nem alkuvó egyéniség voltak. Született iparosvezér volt mindkettő. A Testületet 1910. évben érte az első súlyos gyász, meghalt dr. Földváry István városi főügyész, iparhatósági biztos, utána pedig késmárki Frey Ferenc volt országgyűlési képviselő. Mindkettő jóakaró barátja volt az iparosságnak és az ipartestület elnökségének törekvését teljes befolyásukkal támogatták. A háború és az azt követő idők nagyon megtépázták az Ipartestületet és magát az iparosságot is. Munka nem volt, az iparosság máról hónapra tengődött és csodát várt. Ezután, lassan bár, de mégis megindult a termelő munka és ez nagyrészt Mátéffy Viktornak, a város akkori országgyűlési képviselőjének érdeme volt. Az iparosok annak révén jutottak munkához és közszállításokhoz. 1919-ben Magyary László elnök elhalt. A legsúlyosabb időkben viselte közmegelégedésre az elnöki tisztét és időt és fáradságot nem kímélve, derék elődje nyomdokaiban haladva, sokszor saját érdekeinek rovására is minden idejét a közérdeknek és az iparügyeknek szentelte. Az elnöki székben utódja Bartalos Vince volt. A nevezett azonban az elnöki tisztséget csak öt napig viselte. Az elnöki tisztségre ekkor Sztahovics Jenő választatott meg. Sztahovics Jenő 1927-ben meghalt és az elnöki szék az 1928. évi közgyűlésig betöltetlen marad. 1927 júniusától 1928. évi közgyűlésig a testületet Schweiczer Vilmos alelnök vezette és az 1928. évi közgyűlésen ifj. Dóczy Ferencet emelte az iparosság az elnöki tisztségbe. Ifj. Dóczy Ferenc azonban elnöki tisztéről az 1931. évben megvált és helyébe az iparosság Hermann Lajost, a mostani elnököt választotta meg. Az ipartestület keretében asztalos, borbély, bognár, cipész, csizmadia, szabó, építőipari, hentes, mészáros, kovács, lakatos, szobafestő, sütő és vendéglős szakosztály működik. A szakosztályok elnökei: Faragó István asztalosmester, Kiss Gábor fodrászmester, Sógor János bognármester, Farszky János cipészmester, Harcsa Dániel csizmadiamester, Schweiczer Vilmos szabómester, Kósik Ferenc építőmester, Csákváry Mihály hentes- és mészárosmester, Micheller Márton kovácsmester, Rangl Antal lakatosmester, Székely Imre szobafestőmester, Einczinger Sándor sütőmester és Sörös Ede vendéglős. Az ipartestület tanoncvizsgázó bizottságai: bádogos: elnök Szapinszki Ferenc, bognár: elnök Sógor János, borbély és női fodrász: elnök Kiss Gábor, cipész: elnök Halász György, csizmadia: elnök Mészáros János, lakatos: elnök Rangl Antal, építőipar: elnök Vodicska István, ácsipar: elnök Hermann Lajos, férfiszabó: elnök Schweiczer Vilmos, nőiszabö: elnök Venczel Ferenc, kádár: elnök: Muzslai Ferenc, húsipar: elnök: Csákváry Mihály, kovács: elnök: Micheller Márton, sütő: elnök: Einczinger Sándor, szobafestő: elnök: Deutsch Samu, vendéglős: elnök: Sörös Ede, órás: elnök: Szathmáry Gyula, molnár: elnök: Tóth János, asztalos: elnök: Faragó István. A mestervizsgázó bizottság elnökei: asztalos: Faragó István, borbély: Kiss Gábor, cipész: Halász György, csizmadia: Mészáros János, lakatos: Rangl Antal, férfiszabó: Schweiczer Vilmos, nőiszabó: Aubély József, sütő: Einczinger Sándor, szobafestő: Deutsch Samu, vendéglős: Sörös Ede. Az Ipartestület tagjainak száma: 602. Hatásköre Esztergom szab. kir. városra terjed ki. A testület évenkint 2—3 műkedvelő előadást tart és tanonc-kiállításokat rendez. Könyvtára 200 kötetből áll. Az ipartestület vezetősége. Elnök: Hermann Lajos; alelnökök: Csákváry Mihály és Faragó István; pénztáros: Pernetzky Gyula; háznagy: Mészáros 426