Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

lyezve. Ez a nagynevű Simor János által alapított gyűjtemény, melynek állománya 40.000 kötet és tartalma szerint jelentékeny részben teológiai művekből áll, azonban egyébként benne a tudományágak is képviselve vannak. Simor ezt a könyvtárt győri püspökségéből 1882-ben hozta magával. Az állomány körülbelől 150 könyvritkaságot, sok ősnyomtatványt is őriz és 1500 kötet díszmü is helyet foglal benne. Az egyháztörténetkutatóknak bőséges anyagot nyújt az esztergomi papnevelő intézet könyvtára azért, mert anyaga a XVIII. században eltörölt hazai kolostorok által őrzött müvekből áll, azonban jelentékenyen gyarapodott a gyűjtemény Simor János és több magasrangú tudós főpap adománya által is. A könyvtár állománya ezidőszerint cca 12.000 kötet. Igen becses könyvtárral rendelkezik Esztergomban a bencés-gimnázium tanári könyvtára is, amely azóta szaporodik, amióta a rend 1809-ben az iskolát magáénak tudja. A renden kívül gyarapítói voltak az állománynak f Kecskeméthy Márton jézusrendi atya és f Ferenczy Jákó házfőnök és igazgató, akinek adományai között különös jelentőségűek az 1848/49-i önvédelmi harc idejéből származó nyomtatványok. A könyvtár ezidőszerint közel 8000 műből, folyóiratból és füzetből alakult. A városi gimnázium (volt főreáliskola) könyvtára. Állománya az intézet keletkezése óta (1854) gyarapodik és jelenleg mintegy 6000 művel rendelkezik. A város könyvtára. Jelenleg cca 3000 kötetet, kevés kéziratot, régi törvénykönyveket (Corpus Juris Hungarici), történelmi értékű művet (Bonfini), bibliákat, 1700 közepétől megjelent törvény-köteteket, későbbi országgyűlési naplókat, orvosi szakkönyveket és értekezéseket, jogi műveket, hírlapokat, folyóiratokat (Regélő stb.), továbbá kevés ősnyomtatványt foglal magában. Ezeken kívül beszerzés útján a legújabb idők szépirodalmi termékeivel is gyarapodott. Múzeumok és régiséggyüjtemények. Esztergomnak ezidőszerint egy öszszesitett múzeuma van, illetőleg a városban levő egyetlen ilynemű intézmény a néh. Simor János bíbornok-hercegprímás által még győri püspök korábanalapított gyűjteménytár, amely jelenleg Főegyházmegyei Keresztény Múzeum nevet visel. Ez, a múltjára nézve rendkívül gazdag, gyűjtemény 1936-ban az Esztergom Vidéki Régészeti és Történelmi Társulat múzeumának állományával gazdagodott és most együttesen tudományos szempontból óriási értéket képvisel. Az 1858-ban alapított Simor-inúzeum három részből áll. Nevezetesen a képtárból és viaszképgyüjteményböl, a metszettárból és a régiségtárból. A képtár anyaga cca 400 festmény, ezek bizonyos része az egyházi képírás történetére és fejlődésére nézve képvisel nagy értéket. A régibb mesterek alkotásai közül ott találhatók Ghirlando, Cimabue, Pintorucchio, Carlo Dolce, Palma Vecchio, Guido Reni, Crivelli, Caracci, del Sarto, Lenghers és Elzheimer festményei; az újabb mesterek képeit Ittenbach, Dobyaschofszky, Sattler, Blass és Führich képviselik, míg a hazai mesterek művei közül jelentősek Markó, Ligeti, Lietzenmayer, Molnár és Paczka alkotásai. A viaszkép-sorozat tulajdonképpen a Hardy Bernát Gáspár-féle 50 darabból álló viaszkép-gyüjtemény és a 42 darabot képviselő híres Bertinelli-gyűjtemény. Az előbbit 1874-ben 22.000 forintért, az utóbbit 1877-ben 42.000 líráért vette Simor prímás. A metszettár nevezetességei: Dürer, Rembrandt, Leyden és Chranach, a Morgen-féle metszetek a Rafael-stanzákról és van Eyck Három királya Hess alkotásában. Ugyanitt foglal helyet a díszmüvek tára is, mely Zrednai Vitéz János (1465—1472) díszes címlappal bíró pontificaléját is magában foglalja. A gyűjtemény ezeken kívül gazdag a különböző nagy prímásokhoz intézett feliratok díszkötésű albumaiban, porcellánritkaságokban és egyéb oda tartozó becses műtárgyakban, míg a múzeum az őskor, a kelta, római és árpádkori ,384