Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

emlékeket, ó-keresztény kelyheket, ednéyeket, szöveteket, csipkéket, újabbkori néprajzi eszközöket, kínai és zámbézi tárgyakat s ezeken kívül az éremgyüjteményt tartalmazza. Végül nem hagyhatjuk említés nélkül a bencés-gimnázium igen értékes régiség- és éremgyüjteményét. Az előbbi közel 1000 régiséget, az utóbbi pedig cca 6000 érmét foglal magában. Esztergom róm. kath. plébániái. Főszékesegyházi plébánia. Miként a neve is mutatja, a főszékesegyház tartozéka. Plébánosa dr. Lcpold Antal prelátus-kanonok, történetíró, műtörténész és régész és a várbeli nagyjelentőségű ásatások kezdeményezője. Az ő fáradhatlan kutatásainak eredménye III. Béla árpádházi királyunk egykori palotájának feltárása. Érsek-vízivárosi plébánia. Alapítási ideje IV. Béla uralkodásának idejére esik. Ezt kell feltételezni azért, mert ez a király adta adományba az esztergomi érseknek azt a területet, amelyen a megerősített Érsekváros létesült. Arra is vannak adatok, hogy Érsekvárosnak plébániája és temploma is volt. A templom azon a helyen épült, ahol most az emeletes plébánosi lakás áll. Ez a templom minden valószínűség szerint 1543-ban a török ostromnak esett áldozatául. A romok felett Keresztély Ágost prímás építtetett új szentegyházat (1708— 1714), mely az 1700-as évek utolsó negyedének közepetáján gr. Németújvári Batthyány József prímás rendeletére plébánosi lakásnak alakíttatott át. Az Érsek-vízivárosi mai templom elődjét a középkorban a jezsuiták létesítették és mellé kolostort is építettek. A templom és a kolostor a török hódoltság alatt semmisült meg. A középkori templom helyén a hódoltság után a jezsuiták új szentegyházat és kolostort emeltettek. A templom a prímási palota szoros szomszédságában ma is álló kéttornyú templom. Az egykori jezsuita-kolostor helyén épült a mult század nyolcvanas éveiben a jelenlegi érseki palota. A mostani templomnak a jezsuiták idejében egy fából alkotott tornya volt, majd ahelyett később a mostani két torony létesült. A mostani templom mindaddig, amíg a Bazilika fel nem épült, a prímás székesegyházául szolgált. A plébánia anyakönyvei 1708-tól vezettetnek. A mai érsekvízivárosi kerületben pár évvel ezelőtt alakult a róm. kath. egyházközség is, melynek világi elnöke dr. Etter Jenő városi főügyész, plébánosa és egyh. elnöke dr. Hóka Imre plébános. A Szt. Annáról elnevezett plébánia. Amint ismeretes, néh. Rudnay Sándor hercegprímás megállapította, hogy a város külső széle felé egyre jobban szaporodik a lakosság és annak lelki szükségletei csak úgy biztosíthatók, hogy ha a hívek nem kényszerülnek a város belsejében levő templomokhoz hosszú utat tenni. Ez indította arra, hogy a Dorogi-úton (most Horthy Miklós-út) a római Pantheon mintájának alapulvétele mellett templomot építtessen és lelkészséget szervezzen. Rendelkezett abban az irányban is, hogy úgy a templom, mint a lelkészség az érsekség által tartassék fenn. A templom és a lelkészlak 1828-ban épültek és adattak át rendeltetésüknek. A lelkészség nem jelentett plébániát és a különböző időkben az érsekek által oda'kinevezett javadalmas lelkészeknek egyedül a hívek lelkigondozása volt a kötelessége, míg az egyéb teendők a belvárosi plébániára hárultak. így tartott ez az állapot egészen 1937-ig, amikor is dr. Serédi Jusztininán bíbornok-hercegprímás a lelkészséget plébániává alakította s tette ezt annál is inkább, mert a lelkészség területén megelőzőleg 25 385