Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

Törvénynapok. Szent István korában mutatkoznak első jelei a későbbi országgyűléseknek. A király ugyanis minden esztendőben Nagyboldogasszony napján megjelent Fehérvárott (Székesfehérvár) avégből, hogy ott az alattvalók panaszos ügyeiben személyesen bíráskodjék és rendelkezzék. A király által eként megtartott időközi látogatások eseményeinek nyomán keletkezett a törvénynap neve, amennyiben szt. István ugyanakkor alkalmazta az általa alkotott törvényeket. Esztergom várispánjai. Azoknak a várispánoknak nevei, akik az esztergomi várbirtokot kormányozták, sorrend szerint — sajnos — nem ismeretesek. Annyit tudunk, hogy 1079-ben az első esztergomi várispánt Gyurká-nak nevezték,

1 de hogy ez mely nemzetségből való volt, arra adataink nincsenek. A további időkből két várispán neve maradt fenn és pedig az 1156-ban szerepelt Simoné és az 1181—1185 között III. Béla korában működött Csobáé.

2 Végül ismeretes előttünk a Szák nemzetségből származott Miklós neve.

3 Ez csupán 1223-ban volt várispán, majd a királyné udvarbírája, később pedig nádorispán. A királyi várbirtok megszűnése. Említettük már, hogy az esztergomi királyi várszerkezet a javak eladományozásával miként érkezett el oda, hogy végeredményben célját vesztette, azonban meg kell jegyeznünk, hogy a királyi várak jogrendjének további tarthatatlanságát a tatárjárás következményei siettették legjobban. Az ország várai, városai, községei ugyanis elpusztultak, a népek nagyrésze áldozatul esett és óriási területek váltak lakatlanokká. Ily körülmények között érthető, hogy a lakatlan és gazdátlan területek eladományozásáról gondoskodni kellett. Kik voltak az új földesurak? Elsősorban azok a várjobbágyok, királyi és érseki udvarnokok, katonai szolgálatot teljesítők stb., akik a tatárdúlásból vagy úgy menekültek, hogy a vár megvédelmezte őket, vagy pedig úgy el tudtak rejtőzni, hogy a veszedelmet meguszhatták. Ezek és a külföldi telepesek jutottak tehát birtokadományokhoz és ez alapon szabadultak korábbi kötelezettségeik alól, vagyis belőlük az adománylevelek alapján egy új birtokos osztály létesült. Ezzel az új birtokos osztállyal kezdődött a köznemesi rend alakulása. A vármegye jelentkezése. A mai értelemben vett vármegye a tatárjárás után IV. Béla idejében jelentkezik. A volt várbirtoknak elhagyatott területére visszaszivárognak az erdőrengetegekbe, a megközelíthetetlennek tartott mocsarak vízmentes helyeire menekült emberek és hozzáfognak a romok eltakarításához. A külföldi telepesek is megérkeznek és megkezdődik az elárvult ország területi rendezése, ez pedig magával hozza bizonyos lakott és művelés alá vett egységek határainak végleges kijelölését, továbbá annak a helynek meghatározásai, amely központja lesz a helyi igazgatásnak. Az ilyen területi egységek nyer1 Pauler i. m. 188. 2 Pauler I. 428. 3 Fejér VII. 1. 214. 42