Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

főtitkár Dedek-Crescens Lajos prelátus, akadémiai tag és tb. tagnak „Egy pillantás a magyarok ősi hitvilágába" című székfoglalóját ismertette. 1928 októberében érte Einczinger Ferenc alelnököt, a kiváló amatőr festőművészt az a megtiszteltetés, hogy az Ernst-múzeum bíráló bizottsága több képét bemutatta és a következő kiállításra a művésznek külön termet ajánlott fel. Ugyanazon év novemberében elhatározta a választmány, hogy havonként irodalmi vitaestéket rendez. Az első vitaestély november 14-én dr. Bányai Kornélnak, a szépirodalmi szakosztály elnökének vezetése mellett folyt le. A társaság ugyancsak 1928 december havában Balassa Bálint emlékére ünnepélyt rendezett s ez alkalommal dr. Lepold Antal elnök a költő házassági pőrét ismertette, még pedig ekkor első ízben egyházjogi szempontból.

1 Ezt követőleg eredeti adatok nyomán annak a két hétnek eseményeit is felsorolta, amelyek Balassával halála előtt Esztergomban történtek. Ugyanakkor Babits Mihály, mint a társaság tiszteletbeli tagja tartotta székfoglaló előadását „Balassa mint költő és mint ember" címmel. A társaság tagjai a fővárosban is csakhamar szerephez jutnak. A Bartha Miklós Társaság által a Vigadóban rendezett irodalmi estén dr. Bányai Kornél és fia: Géza arattak sikereket. 1932 december 18-ám az Esztergom Vidéki Régészeti és Történelmi Társulat kezdeményezésére a Balassa Társaság azt az esztergomi házat, amelyben Katona István történetíró lakott, a nagy tudós 200 éves születési évfordulója alkalmából emléktáblával jelölte meg.

2 Az emléktábla a Szent János-utca 6. szám alatti régi emeletes ház falán van, amelynek azonosságát dr. Lepold Antal prelátus-kanonok állapította meg. Esztergomnak a török iga alól történt felszabadítása 250. évfordulója alkalmából a társaság az Esztergom Vidéki Régészeti és Történelmi Társulattal karöltve 1933 október 28-án emlékünnepet rendezett s annak főszereplői dr. Lepold Antal elnök, Városi István költő, a társaság tagja, dr. Lukinich Imre egyetemi tanár és Glatz Gyula polgármester voltak. Az 1933. évi közgyűlésen dr. Zákonyi Mihály, a társaság tudományos szakosztályának elnöke, Balassa Bálint pontos születési és halálozási adatairól tájékoztatta a jelenvoltakat.

3 Dr. Zákonyi ezen adatokat a főszékesegyházi könyvtár rendezési munkálatai közben Balassa Andrásnak, Bálint unokabátyjának ama családi bibliájában találta meg, amely ott 5487 szám alatt fekszik. E biblia szerint Balassa Bálint Zólyomban 1554. évi október hó 20-án született. A bibliából — az utódok feljegyzéséből — kitűnik, hogy Balassa Bálint Esztergom vára alatt 1594 május 19-én sebesült meg és május 30-án halt el. A társaság irodalmi szakosztályát nagy veszteség érte dr. Bányai Kornél korai halálával és több tevékeny tagjának Esztergomból történt elköltözésével. Az utóbbi évek nevezetesebb életnyilvánulásai a Tamás Galéria képtárlatnak Esztergomba való hozatala és művészeti előadásai, továbbá az 1935 június 22-én a Vajda János Társasággal karöltve rendezett nagysikerű irodalmi estje voltak. A társaságnak alapszabályszerü egyik célja Balassa Bálint esztergomi szobrának felállítása. E célt vitéz Szívós-Waldvogel József ny. tábornoknak, a társaság pártoló tagjának buzgólkodása a vitézek hozzájárulásával szándékozik megvalósítani és a siker érdekében a társaság is áldozatosan igyekszik arra, hogy a XVI. század nagy magyar lírikusának emléke méltó módon örökíttessék meg. 1 A per iratai az érseki levéltárban őriztetnek. 2 Sinka Ferenc Pál: Katona István történetíró esztergomi emlékei. Esztergom évlapjai, 1934. 1—2. sz. Dr. Zákonyi Mihály: Balassa Bálint születési éve. Esztergom évlapjai. 1934. 14. 1. ,380