Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

vitette, emellett a sikerült dolgozatokból kiadványokat is adott. Az iskola immár elérte, sőt két évvel meg is haladta a száz éves kort, azonban ma is változatlan buzgalommal törekszik további tevékenységre. A harmadik — legújabb — irodalmi tényező a Balassa Bálint Irodalmi és Művészeti Társaság. Az esztergomi szentbenedekrendi főgimnáziumnak egyik tudós tanára arra való hivatkozással, hogy Esztergom megye és Esztergom városa mindenkor gazdag volt írókban, 1913-ban az Esztergom és Vidéké-ben egy irodalmi kör alakítására ösztönözte mindazokat, akik a vármegye és a város falain belül, vagy azokon kívül is irodalommal foglalkoznak s megemlékezvén arról, hogy a XVI. század lírikus költője: Balassa Bálint az 1595-i ostrom alkalmával Esztergomban halt hősi halált, azt ajánlotta, hogy az alakítandó társaság Balassa nevét viselje. Ez a tudós bencés réthei Prikkel Marián dr. volt. A felhívás annak dacára, hogy Prikkel időközben Győrbe helyeztetett át és az Apocalipsis négy lovasa vérbe, könnybe, szenvedésbe, forradalomba sodorta a világot és a világháború következményeképpen Magyarország is megcsonkíttatott, nem volt kiáltó szó a pusztában és a gondolat tíz év múlva testet öltött. Annak, hogy ez a gondolat gyökeret vert az eszményekért lelkesedőkben, kiváló munkása volt dr. Balogh Albin bencés tanár, az esztergomi főgimnázium ezidőszerint való érdemes igazgatója. Az ő buzgalmának tulajdonítható, hogy a társaság megalakulása végett egybehívott közgyűlés 1926 április 15-én megtartható volt. Ekkor alkották meg az alapszabályokat is és a társaság elnökévé dr. Lepold Antal prelátus-kanonok, történetbúvár, régész és művészettörténész választatott meg. A társaságnak vármegyei viszonylatban történt első vidéki megnyilatkozása 1928 május 20-án Kömlődön volt, ahol is Pálóczi Horváth Ádám költő és Obernyik Károly színműíró közös emléktáblájának leleplezésén vett részt és az emlékre koszorút helyezett. Kevéssel ezután jelent meg első évkönyve.

3 A társaság 1926. évi december 12-én a bencés gimnázium nagytermében rendezte bemutatkozó díszközgyűlését, amelyen a megnyitó beszédet dr. Lepold Antal mondotta, ismertetve azt a célkitűzést, amely a társaságot Balassa emlékezetének szolgálatába állította. Az elnöki megnyitó után Császár Elemér ny. r. tanár, tiszteletbeli tag „Költészeünk új irányai

1' címen tartott előadást, utána dr. Bányai Kornél, a társaság szépirodalmi osztályának elnöke „Balassa Bálint" címmel tartotta meg székfoglaló előadását. Ugyanakkor dr. Gerevich Tibor egyetemi ny. r. tanár, tiszteletbeli tag Assisi-ről tartott vetítettképes előadást s végül a „Balassa szerelme" című melodráma került színre. Ennek szövegét Homor Imre főtitkár írta és zenéjét török és XVI. századi magyar zenei motívumok felhasználásával Bánáti Buchner Antal rendes tag, a főszékesegyház kitűnő karnagya szerezte. A díszközgyűlés után nyitotta meg a társaság az első művészeti kiállítását, amelyen Jaschik Álmos tanár, Bayer Ágost, Einczinger Ferenc és Hidegh Béla képei nyertek különös tetszést. 1927-ben felolvasó-ülések tartattak. A szépirodalmi szakosztály január 7-én tartotta első irodalmi estjét, amelyen Asbóth Károly, Walter Margit és Féja Géza tartották székfoglalójukat. Február 14-én, mint vendég, Móricz Zsigmond tartott felolvasó-estét. Május 2-án a szentéletű volt fehérvári püspöknek: Prohászka Ottokárnak emlékére felolvasó-ülés rendeztetett és ez alkalommal dr. Lepold Antal elnök ama kapcsolatokat ismertette, amelyek a nagy püspököt Esztergomhoz fűzték, majd műveit sorolta fel és példás életét méltatta. Báró Forster Gyula tb. tagnak „Adatok a kórosi egykori templáriusok történetéhez" című székfoglaló munkáját dr. Marczell Árpád olvasta fel. Ugyanakkor Homor Imre 1 A B. B. Írod. és Müv. Társ. évkönyve 1926—1928. Szerkesztette Homor Imre főtitkár. Esztergom, 1928. Buzárovits. ,379