Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

resztülvitte, hogy a szülök gyermekeik beiratására teljes szigorral kényszeríttessenek. Ennek a szigornak meg is volt az eredménye, mert alig pár év múlva az iskolakerülők száma (külhatárban lakók) 5—6%-ra apadt. A buzgó férfiúnak arra is volt gondja, hogy a tantestület tagjai fontos népművelői tevékenységük közepette olyan ellenszolgáltatásban részesíttessenek, amely megélhetési gondjaikat könnyebbíti. A város közönsége teljes belátással méltányolta az idevonatkozó kezdeményezést, mely megelőzte e tekintetben az ország öszszes városait. Dr. Fehér Gyula egyházi érdemeinek méltánylásául fiatal plébános korában már pápai káplán, később a Ferenc József-rend középkeresztese lett. — Attólfogva pályája felfelé ívelt. Meg kell még emlékeznünk az esztergomi tanító testületnek négy olyan tagjáról is, akik terhes feladataik közepette más irányban törekedtek, hogy a köznek hasznára legyenek. így a jelenleg megérdemelt nyugalomban élő Szölgyémy Gyula iskola igazgató abban fáradozott, hogy a földmíves elemet .az okszerű mezőgazdálkodás reformeszméivel, továbbá a szőlő- és gyümölcsfatenyésztés korszerű kezelésével megismertesse. E végből nemcsak előadásokat tartott, hanem tanítványait az általa teremtett gazdasági telepen egyenesen a szőlő- és gyümölcstenyésztés szolgálatába állította. Mint tanító és később igazgató, kiválóan érvényesült a tantestület tagjai közül Neményi Károly. Ez a férfiú annak idején hosszú éveken át vállalta az esztergomi ipartestület titkárságát s ez az intézmény akkor élte virágkorát, amikor azt ő szolgálta. Az ipari élet terén történt kezdeményezései és reformjai sorra beváltak. A testületi szellem ápolásán ép úgy csüggött, mint ahogyan gondos őre volt az iparostanulók beiskolázásának és azok erkölcsi és szellemi élete irányításának. Az iparosképzés lelkiismeretes gondozója volt Bárdos József tanonciskolái igazgató is. Hosszú éveken át teljesítette nehéz feladatait és arra törekedett, hogy a jövő iparosai tudásban gyarapodjanak és szakmájukban egész életükre érvényesüljenek. Megemlítjük még Vitái István most már nyugalmazott iskolaigazgatót, aki a helyi hírlapírás terén (Esztergom és Vidéke) vállalt éveken át társadalmi iránycikkeivel úttörő munkát. Ettől eltekintve, jelentékeny része volt a helyi turisztika kifejlesztésében is. A szatmári irgalmas nővérek vezetése alatt álló iskolák. Esztergomnak Érsek-vízivárosi részében, ott, ahol a Ferenc József-út egy pillanatra szűk sikátort alkot s abból merész ívben az érseki palota előtt térré bővül, hatalmas épülettömb emelkedik. Ez az épület a mult század hatvanas éveinek elején az esztergomi papnevelő intézet otthona volt, azonban — minthogy ennek az intézetnek új otthon épült, Szcitovszky János hercegprímás úgy határozott, hogy a megüresedett épületben nőnevelő intézetet létesít és abban a tanítást a szatmári irgalmas nővérekre bízza. Az intézet „Érseki nőnevelő intézet" néven 1865. évi okt. 15-én nyílt meg egy hatosztályú elemi és egy négyosztályú polgári iskolával. Az alapító prímás rendelkezése szerint az intézetbeli iskolákat részben bennlakó, részben bejáró növendékek látogathatják. Rendelkezett a prímás a tekintetben is, hogy az intézetben egy továbbképző felállíttassák s egyúttal a növendékek zenében, idegen nyelvekben és kézimunkákban rendszeres tanításban részesíttessenek. A tanítótestület tagjai a szatmári irgalmas nővérek rendjéből immár hetvenkét év óta részesítik a növendékeket a mindenkori követelményeknek megfelelő kitűnő nevelésben és képzésben. ,368