Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

A zárda békeidőben a szerzetes-rend nagymagyarországi rendtartományához tartozott és az ország megcsonkítása után, 1937 január l-ig, Esztergomban volt helynöksége. Ez akkor megszűnt és csonkahazai rendtartomány alakult. A rendtartomány székhelye most Esztergom s annak első tartományi főnöknője ez idő szerint Bolgárfalvi M. Alerina nővér, akinek vezetése alatt a mai Magyarország területén kb. 480 fogadalmas nővér foglalkozik neveléssel, betegápolással, szegénygondozással és árvaházi teendőkkel. Megemlítjük, hogy a rend hittérítői tevékenységet is folytat és ez idő szerint Kínában (Délkína, Paoking -— Humán tartomány) hét szerzetes nővér tartózkodik. A szatmári irgalmas nővérek Szt. Annáról elnevezett zárdája. Ezt a zárdát néhai való Simor János bíbornok-hercegprímás alapította oly hozzáadással, hogy annak fentartásáról mindenkor az érsek-utódok kötelesek gondoskodni. Az alapító további rendelkezése szerint a zárdában egy hatosztályú elemi iskola, két kisdedóvó és egy óvónőképző intézet állíttatott fel. Az utóbbi intézet működése szünetel. A zárda fiú-otthont is tart fenn. A zárdában hat tanerő működik. Ezeken kívül egy a felügyeleti és három nővér az egyéb teendőket látja el. A zárda vezetője Pártos Mária Anietta oki. középiskolai tanárnő, aki Lőcsén kezdte meg működését s ott tanított mindaddig, amíg Felső-Magyarország cseh uralom alá nem kerül. Ekkor az új urak a magyarosítás terén kiváló érdemeket szerzett nővért kiutasították, mire a rend Romániába irányította. Innen 1923-ban Jászberénybe helyezték át. Később Esztergomban tanított egy éven át, azután Győrben működött 1934-ig, amikor is az esztergomi Szt. Anna zárda vezetőfőnöknői tisztére érdemesíttetett. A Szt. Anna zárda elemi iskolájának tanulói létszáma 1936-ban 220 volt. Az óvóda 130 kisdedet, míg a fiúotthon kb. 50 növendéket gondozott. Ezek szerint a zárda az elmúlt tanévben 450 gyermek neveléséről gondoskodott. A szatmári irgalmas nővérek szentgyörgymezei zárdája. Ezt az intézetet szintén a nagynevű néh. Simor hercegprímás áldozatkészsége állította a népoktatás és a kisdedóvás szolgálatába. Különös rendeltetése a szülőtlen árvák nevélése, mindazonáltal helyet ad a zárda területe körül lakó szülők elemi iskolás és óvásra szorult gyermekeinek. A zárdában egy háromtantermes iskolán kívül egy óvoda működik és az árvák léte bennlakással és ellátással biztosíttatik. Az elemi iskolában az 1937. tanévben 150, az óvodában 90 gyermek volt beiratkozva, illetve gondozás alatt. A zárda főnöknője Jencsel Konzorcia nővér, oki. tanítónő, kinek pályafutása Gyergyószentmiklóson (Erdély) kezdődött. Onnan az oláh uralom távozásra kényszerítette és 1922-ben Esztergomba rendeltetett. A szentgyörgymezei zárdát 1935 óta vezeti. Jencsel Konzorcia nővér egyébként írónő is. Gyermekmeséket ír és mesekönyveit a rend iskoláiban használják. A zárdában ez idő szerint 3 tanítónő és 1 óvónő működik. A rend nagyérdemű tartományi főnöknőjének, Bolgárfalvi M. Alerina nővérnek tiszteletreméltó személyét illetőleg megemlítjük, hogy működését Léván kezdte és ott 29 éven át működött. Léváról Sátoraljaújhelyre házfőnöknőnek rendeltetett. Esztergomba 1930-ban küldetett és itt, mint gimnáziumi tanár, négy éven át teljesített szolgálatot. 1934-től 1936-ig a székesfehérvári Ferenc József intézetben volt főnöknő, 1937 jan. 1-től pedig ismét Esztergomot jelölte ki a rend tevékenysége színhelyéül. A nőnevelésnek egész élettevékenységét áldozó Bolgárfalvi M. Alerina nővér nemcsak e téren volt kiváló, hanem a világháború taftama alatt három éven át a harctéri sebesültek és betegek ápolása terén is. Ez a teljesítménye annyival inkább értékesebb, mert ezalatt az idő alatt nappalait az iskolában, éjjeleit pedig ápoltjainak betegágyánál töltötte. Az érseki nőnevelő intézet fenállásának ideje alatt a művelt nők ezreit bocsátotta ki az életbe hitben megerősítve és a női lélekben rejtőző csodálatos lelki ösztönök előhívásával. 21 369