Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

Helyismertetés. Minthogy ennek a munkának nemcsak az a célja, hogy Esztergom vármegyéről és Esztergom városról egyedül a szűk határon belül élőket tájékoztassa, hanem főleg azokat, akik közel-távol élnek, egészen természetes, hogy gondoskodnunk kell arról, hogy helyismertetéssel szolgáljunk. E tekintetben e helyütt nem adunk részletes földrajzi tájékoztatót, mert hiszen a város a vármegye testében foglal helyet és a megye földrajzát már ismertettük. A földtani kérdéseket is tisztáztuk a vármegye történetében, tájékoztatást nyújtottunk az őskorról, emlékeztünk a különböző korok eseményeiről, emlékeiről és mindazokról a történésekről, amelyek a távoli és a közelebb eső múltban a vármegye és a város életében jelentőséggel bírt és bírnak. Amikor előrebocsátjuk, hogy a most említetteken kívül gondunk lesz arra, hogy Esztergom város mult és jelenbeli közjogi helyzetéről, közigazgatásáról, anyagi viszonyairól, kulturális és közgazdasági berendezéséről, egyházairól, társadalmi életéről s mindarról megemlékezzünk, ami a városi életben tényezőnek számít, a helyismertetést a következőkben adjuk: Esztergom város völgykatlanban fekszik és ezt a katlant félkörben a Pilis hegységnek a Duna hajlatát követő magaslatai övezik. Ezeknek a magaslatoknak 40%-át erdőség borítja, 25%-a a szőlőnek — mely a rómaiak korában is műveltetett — ad otthont, míg 35%-a a mezőgazdálkodás céljait szolgálja. Az Esztergomot körülövező domborulatok magassága különböző. Legmagasabb pont a Kesztölc községgel érintkező rész, amely a 720 métert is eléri. A város felett cca 400 méter magasságban találjuk a „Vaskapu"-nak nevezett emelkedést, amelyen az esztergomi természetjárók egyesületének remek menedékházából lehet követni a fejedelmi folyam kanyarulatát, a zöldelő szigeteket és onnan gyönyörködhetni a Felvidék kezdetét jelentő Hont és Bars vármegyéknek hegyes-völgyes tájaiban ... A Duna — miként azt az ország térképe is mutatja — Esztergomnál merészen hajlik és e hajlás a várost félkörben övezi. A város közepén emelkedik az ősrégi várral koronázott különálló domb számos ostromot szenvedett falaival és bástyáival. Az ősi vár közepéből emelkedik ki a hatalmas méretű főszékesegyház, amely 1823-tól 1856-ie^épült. A várral szemben fekszik az egykori védő erősség dombja, a Szent Tamás-domb, melynek ormán az egykori Szenttamás község Kálvária-kápolnája áll. E kápolnához stációkkal ellátott út vezet fel. A kápolna előtt levő Kálvária szobrai régi művészi alkotások. Ezekről a város egyéb kápolnáinak ismertetésénél emlékezünk. Mielőtt a város látnivalóiról ismertetést adnánk, arra való tekintettel, hogy Esztergom fürdőváros, lelkiismereti kötelességet teljesítünk, amikor annak éghajlati és egészségügyi viszonyairól is beszámolunk. Ama tény, hogy valamely lakott hely hegyek között és folyam mellett fekszik, bizonyítja, hogy a levegő frissebb és tisztább, nemkülönben azt is, hogy az ilyen helyen a domborzati viszonyok azt az előnyt biztosítják, hogy a csapadékvizek gyorsan eltávolodnak s magukkal viszik az egészségre ártalmas dolgokat. E tekintetben Esztergom az ország legtisztább levegőjű és aránylag igen tiszta városai közé sorozható. Fokozza az ez irányban kívánatos megnyugvást az a körülmény is, hogy a város hatósága a köztisztaság fenntartására kiváló gondot fordít s az utcák és terek állandó öntözése tekintetében messzemenőleg gondoskodik. Amíg ezek a nagy előnyök kézenfekvők, addig különös szerencséje Esztergomnak a kárpáti levegő. A Felvidékről eredő Garam és Ipoly folyók völgyein áramlik ide az a levegő, amely a szellőknek és szeleknek szárnyain hozzá ,327