Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

Helyismertetés. Minthogy ennek a munkának nemcsak az a célja, hogy Esztergom vár­megyéről és Esztergom városról egyedül a szűk határon belül élőket tájékoz­tassa, hanem főleg azokat, akik közel-távol élnek, egészen természetes, hogy gondoskodnunk kell arról, hogy helyismertetéssel szolgáljunk. E tekintetben e helyütt nem adunk részletes földrajzi tájékoztatót, mert hiszen a város a vár­megye testében foglal helyet és a megye földrajzát már ismertettük. A föld­tani kérdéseket is tisztáztuk a vármegye történetében, tájékoztatást nyújtot­tunk az őskorról, emlékeztünk a különböző korok eseményeiről, emlékeiről és mindazokról a történésekről, amelyek a távoli és a közelebb eső múltban a vármegye és a város életében jelentőséggel bírt és bírnak. Amikor előrebocsát­juk, hogy a most említetteken kívül gondunk lesz arra, hogy Esztergom város mult és jelenbeli közjogi helyzetéről, közigazgatásáról, anyagi viszonyairól, kulturális és közgazdasági berendezéséről, egyházairól, társadalmi életéről s mindarról megemlékezzünk, ami a városi életben tényezőnek számít, a hely­ismertetést a következőkben adjuk: Esztergom város völgykatlanban fekszik és ezt a katlant félkörben a Pilis hegységnek a Duna hajlatát követő magaslatai övezik. Ezeknek a magaslatok­nak 40%-át erdőség borítja, 25%-a a szőlőnek — mely a rómaiak korában is műveltetett — ad otthont, míg 35%-a a mezőgazdálkodás céljait szolgálja. Az Esztergomot körülövező domborulatok magassága különböző. Legma­gasabb pont a Kesztölc községgel érintkező rész, amely a 720 métert is eléri. A város felett cca 400 méter magasságban találjuk a „Vaskapu"-nak nevezett emelkedést, amelyen az esztergomi természetjárók egyesületének remek mene­dékházából lehet követni a fejedelmi folyam kanyarulatát, a zöldelő szigeteket és onnan gyönyörködhetni a Felvidék kezdetét jelentő Hont és Bars várme­gyéknek hegyes-völgyes tájaiban ... A Duna — miként azt az ország térképe is mutatja — Esztergomnál me­részen hajlik és e hajlás a várost félkörben övezi. A város közepén emelkedik az ősrégi várral koronázott különálló domb számos ostromot szenvedett falaival és bástyáival. Az ősi vár közepéből emelkedik ki a hatalmas méretű főszékesegyház, amely 1823-tól 1856-ie^épült. A várral szemben fekszik az egykori védő erős­ség dombja, a Szent Tamás-domb, melynek ormán az egykori Szenttamás község Kálvária-kápolnája áll. E kápolnához stációkkal ellátott út vezet fel. A kápolna előtt levő Kálvária szobrai régi művészi alkotások. Ezekről a város egyéb kápolnáinak ismertetésénél emlékezünk. Mielőtt a város látnivalóiról ismertetést adnánk, arra való tekintettel, hogy Esztergom fürdőváros, lelkiismereti kötelességet teljesítünk, amikor annak ég­hajlati és egészségügyi viszonyairól is beszámolunk. Ama tény, hogy valamely lakott hely hegyek között és folyam mellett fek­szik, bizonyítja, hogy a levegő frissebb és tisztább, nemkülönben azt is, hogy az ilyen helyen a domborzati viszonyok azt az előnyt biztosítják, hogy a csa­padékvizek gyorsan eltávolodnak s magukkal viszik az egészségre ártalmas dolgokat. E tekintetben Esztergom az ország legtisztább levegőjű és aránylag igen tiszta városai közé sorozható. Fokozza az ez irányban kívánatos meg­nyugvást az a körülmény is, hogy a város hatósága a köztisztaság fenntartá­sára kiváló gondot fordít s az utcák és terek állandó öntözése tekintetében messzemenőleg gondoskodik. Amíg ezek a nagy előnyök kézenfekvők, addig különös szerencséje Esz­tergomnak a kárpáti levegő. A Felvidékről eredő Garam és Ipoly folyók völ­gyein áramlik ide az a levegő, amely a szellőknek és szeleknek szárnyain hozzá ,327

Next

/
Oldalképek
Tartalom