Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

magával a fenyő- és tölgyerdőkböl áradó ózont. Érdekes, hogy éppen ezért Esztergom felett állandó jelentkező légmozgás van, ez azonban tavasztól őszig enyhe, üdítő és sohasem kellemetlen. Esztergom kifogástalan közegészségi viszonyait azonban nemcsak a most említett természeti tényezők támasztják alá, hanem az a körülmény is, hogy a városnak — miként Budapestnek — hatalmas vízvezetéki müve van és az a lakosságot a legmodernebbül berendezett szűrőrendszer segítségével teljesen csíra- és bacillusmentes ivóvízzel látja el. Szükségesnek tartjuk annak ismertetését is, hogy a világnak mely tájai­ról, mely utakon és mily eszközök segélyével közelíthető meg Esztergom, ez a nagymultú, virágos, egészséges és kultúrában gazdag fürdőváros? Vezetnek ide vasutak, állami beton-műutak, jól gondozott törvényhatósági útvonalak és a kelet-nyugati viszonylatban közlekedési út a Duna folyam is. Bécs felől Győrön és Almásfüzitőn át vasúton jöhet az utas; de jöhet egyéb közlekedési alkalmatosságokkal a kitűnően gondozott állami beton­úton is. Ez az út Tátnál Esztergom felé elágazik és Dorogról való kiágazása szintén ide vezet. Budapest felől, a nyugati pályaudvarról kiindulva, Esztergomba vezet a Budapest—esztergomi vasút, avagy szintén beton-országúton az autós közle­kedés áll rendelkezésre. Ez az utóbbi útvonal azért is változatos, mert állan­dóan erdők által koszorúzott és tájszépségekben gazdag hegyek között vezet Esztergomig. A fejedelmi folyamon közlekedő hajók útja Németországtól fogva a Fekete-tengerig és attól visszafelé Esztergom alatt visz el s nyugodtan elmondhatni, hogy Esztergom vármegye felső határától egészen Visegrádig jelentkezik ismét az a tájék, amely szemet-lelket gyönyörködtet! A Duna irányát mindenütt követve, Óbudától Szentendre, Leányfalu, Visegrád, Dömös és Pilismarót érintésével is lehet Esztergomot elérni. Egyéb­ként Budapest és Esztergom között úgy ezen, mint a Bécs felé vezető állami úton állandó autóbuszközlekedés van. Esztergom város határában három vasúti állomás van. Az első a Kenyér­mezömajor nevű, ahol elágazik a vasútvonal Almásfüzitő felé, a következő Esztergom-tábor és harmadik a belső nagy állomás, ahol a budapest—eszter­gomi vonal végződik. Az állomásépület széles perronjával és igen előnyös be­osztásával, nemkülönben gondosan ápolt parkjával kellemesen érinti az érke­zőt. Az állomáson 1936-ban jelentékeny változtatásokat eszközöltek és újítás benne a különálló udvari váróterem, amelyet a hercegprímás tiszteletére épí­tettek és rendeztek be. Az állomásról kilépő utasodat autótaxik, autóbuszok és bérkocsik fogadják. Az állomás előtt nagyterjedelmű, szakavatott kezelésben levő parkot elhagyva, a Baross-utcai új és szép villasorok között érkezik az utas a Kossuth Lajos-utcába, ahol pár pillanat alatt szembetűnik a Szt. Anná­ról elnevezett templom, amelyet kerekdedsége miatt a köznép „kerek templom" ­nak nevezett el. Ezt a templomot, mely a római Pantheon utánzata, néhai Rud­nay Sándor hercegprímás emeltette. Alig pár lépésnyire szembetűnik Lányi Dezső szobrász alkotása: a Mária Terézia-téren emelt hatalmas obeliszk, Esz­tergom hősi emlékmüve, csinos park által övezetten és ennek hátterében egy, alig pár éve épült új elemi iskola. A virágos ágyakkal díszes utca további sza­kaszán találjuk a gör. kel. szerb templomot, majd ennek során a volt házi­ezrednek: a volt cs. és kir. 26. gyalogezrednek laktanyáját, amely i 893-ban egy hadilétszámú ezred befogadására épült és amely jelenleg is katonai célokat szolgál. A laktanyával szemben áll a Szt. Istvánról elnevezett róm. kath. főgim­názium, amelyben a nagymultú és hazafias Szt. Benedek-rend tagjai tanítanak. Ennek szomszédságában találjuk a Magyar Király-szállót s ennek épületében a város idegenforgalmi hivatalát. A Kossuth-utcából nyíló Arany János-utca ,328

Next

/
Oldalképek
Tartalom