Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

dasági lehetetlenülés ismeretében túlmerészeknek ítéltettek annak dacára, hogy egyébként célravezetőknek mutatkoztak. Dr. Antóny akarata azonban érvényesült és a köréje csoportosult többség hozzájárulásával sikerült neki az úgynevezett Speyer-kölcsönt biztosítani és annak felhasználásával elérni azt, hogy Esztergomban nem remélt beruházások láttak napvilágot. így: épült a szenttamási temető helyén egy csinos városrész, majd a volt gazd. egyesületi faiskola helyén egy másik. Azután felépültek a Mária Terézia-téri és a Szt. Imre-utcai iskolák, majd a vízvezeték létesítése következett s ezzel kapcsolatban a főútvonalak rendezése, új kövezése, parkok létesítése és a többi, tagadhatatlanul szükséges, beruházások. Dr. Antóny jót akart, sokat akart és tevékenységével, gyors tempójával el is érte azt, hogy amikor népszerűsége tetőpontján állott, megvádolták, vizsgálat alá vetették s bár erkölcsi szempontból semmi folt nem érte, szabálytalanságokért el kellett hagynia polgármesteri székét. Hisszük, hogy a mesterségesen ellene hangolt közvélemény az idő múlásával cselekvése felett másként gondolkodik ma már, mert bizonyos, hogy városának az ő sokáig ellenállhatatlan tempójával csak jót akart! Amikor Esztergom történetébe ez utóbbi részleteket felvettük, úgy gondolkoztunk, hogy szembeállítjuk az erényt az emberi gyöngeséggel anélkül, hogy bennünket elfogultsággal vádolhatnának s megadjuk az elismerést ott, ahol annak helye van, viszont rámutatunk az esetleges tévedések forrásaira is. Dr. Antóny Béla távozása után a vármegye akkori főispánjának: dr. Huszár Aladárnak határozott kívánságára a polgármesteri teendők ellátására Glatz Gyula, a jelenlegi polgármester helyettesíttetett. Ebben a tényben a volt polgármester elleni vizsgálat miatt felzaklatott közvélemény erőszakosságot látott és megállapítható, hogy Glatz Gyulát nem szívesen látta a polgármesteri székben még azért is, mert Glatz a főispán titkára lévén, úgy vélekedett, hogy a főispán azt tervezi, íhogy Glatzot véglegesen bejuttatja a város szolgálatába. Ily körülmények között kellett Glatznak a város ideiglenes vezetését vállalnia és szinte a gyűlölet kereszttüzében hivataloskodnia. Történelmi tény azonban, hogy Glatz aránylag igen rövid idő alatt bebizonyította rátermettségét s minél inkább haladtak a hónapok, annál jobban enyhült a vele szemben megnyilvánult feszültség s egyszerre rájött a közönség, hogy a behelyettesített polgármester képességei messze felülmúlják az átlagemberét, tájékozottsága, szorgalma s főként erélye pedig valóban értéket jelentenek. így változott át a gyűlölet lassanként szeretetté s így történt, hogy alig egy év múlva, 1931-ben ő nyerte el a szavazatok többségét. Azóta Glatz Gyula Esztergom polgármestere. Hét év egy város polgármesteri székében akkor, amikor egy város a trianoni átok következményeit ártatlanul viseli; akkor, amikor végvár állapotában elszakíttatott a Felvidéktől és megfosztatott a boldog béke idején mindenkor onnan kínált létfeltételeinek megszerzési lehetőségétől; akkor, amikor a közgazdasági bajok és zavarok között a haladás követelményei tornyosulnak s végül amikor egy szerencsétlen törvényalkotás a városi tanácsokat eltörölte és minden felelősséget egy vállra — a polgármester vállaira -— rakott, nagy idő s amikor részrehajlatlanul elismerjük, hogy Glatz Gyula tevékenysége alatt Esztergom fejlődése nemcsak nem akadt meg, hanem alkotásokban gazdagodik, erős a reményünk, hogy további munkássága a városra nézve áldásos leend! ,326