Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene
A város annalesei megőrizték ezeket a neveket és amikor ezúttal mi is. meghajtjuk emlékük előtt késő elismerésünk zászlaját, lelkünk egész őszinteségével kívánjuk: adjon az Isten Esztergomnak a jövőben is hasonló önzetlenségű polgárokat, hogy fáradságuk eredményeit úgy ők, mint utódaik élvezhessék és Esztergom elérhesse régi nagyságát! Nem volna teljes ez az emlékezés, hogyha mellőznénk azokat a városvezető polgármestereket, akik egyéni kiválóságukkal, készültségükkel, sokoldalúságukkal, haladó szellemükkel és városszeretetükkel munkálták Esztergom jövőjét és fejlődését. Ezek között elsőnek néhai dr. Helcz Antalt említjük abból az időből, amikor az érseki székben Istenben boldogult Simor János bíbornok-hercegprímás ült. Amikor dr. Helcz, mint volt városi főügyész, polgármesterré választatott, a mult század nyolcvanas éveiben Esztergom nemcsak az elhanyagolt vidéki kis város képét mutatta, hanem egyrészt nyomasztó adósságokkal is küzdött, másrészt kultúrában is jelentékenyen nélkülözte azokat a feltételeket, amelyekkel más városok már fennen dicsekedtek. Baj volt az is, hogy ez a polgármester nem rendelkezett olyan tisztikarral, amellyel megoszthatta volna gondjait, mert annak szellemi színvonala nem ütötte meg azt a mértéket, amely egy elmaradt fejlődésű város szolgálatára alkalmas és hogyha főügyész utódjában: néhai dr. Földváry Istvánban meg is találta azt a segítő társat, aki a jogi téren ép úgy megállta a helyét, mint a közigazgatásban, egyébként általában mindazon fontos teendők nyakába szakadtak, amelyek kellő megosztásban mentesíthették volna az aprólékos feladatoktól. — Dr. Helcz mindazonáltal nem rettent vissza a reá váró és kimerítő munkától s ha nem is remélt egyelőre sorozatos sikereket, arra törekedett, hogy — amennyiben a város a maga szegénysége mellett nem képes alkotásokra, azok megszerzését külső segítséggel mozdítsa elő. Ez a külső segítség Simor prímás személyében jelentkezett. A prímás rendkívül szerette és becsülte dr. Helcz Antalt nemcsak megnyerő egyénisége, rendkívüli tudományos készültsége és klasszikus latin tudása révén, hanem azért is, mert ez a férfiú papi pályára készült és mindaddig, amíg papnövendék volt, a főpásztor állandóan érdeklődött kitűnő haladása iránt. Dr. Helcznek azonban félbe kellett hagynia theológiai tanulmányait és a jogi pályára készült, majd amikor azt elvégezte, az esztergomi városi törvényszék jegyzője lett, s mint említettük, később városi, főügyész. így találkozott a városi életben Simor dr. Helcczel és szeretetébe fogadva, bizalmasává avatta. Ez a körülmény szerencséje volt Esztergomnak, mert dr. Helcznek alkalma nyílt a prímást azokról a bajokról tájékoztatni,, amelyek a jövő alkotásainak útjában voltak. A nagy prímás és a polgármester állandó érintkezésének jelentkeztek is az üdvös hatásai annyiban, hogy a főpásztor maga alkotott. így létesült Esztergomban az érseki kórház nemcsak azzal a rendeltetéssel, hogy abban háború esetén a beteg és sebesült katonák ápoltassanak, hanem azzal is, hogy az béke idején az érsekségi, káptalani és papnevelő-uradalmi alkalmazottak ápolásának szolgáljon. Simor bőkezűségéből épült a mostani Horthy Miklós-úton a Szt. Anna zárda a benne berendezett elemi iskolával, hogy a város ama környékének gyermekei ott tanulhassanak és a zárdaépületben talált otthont az érseki óvónőképző is, mely utóbbi az akkori viszonyok között úttörőnek számított. Simor építtette a Szent Annatemplom plébániáját is, nemkülönben a városhoz csatolt, volt Szentgyörgymezőn létesült zárdát, amely árvaházzal és elemi iskolával kapcsolatos s mint ilyen, a népoktatás és gyermekmentés tekintetében jelenleg is hézagpótló intézmény. Nem hagyjuk említés nélkül, hogy e nagy prímás építtette az érseki palotát, melynek felavatása 1883 jan. 21-én történt. Az is az ő bőkezűségét és a múltnak megbecsülését jelentette, hogy a főszékesegyházat Pázmány Péter gyönyörű karrarrai márványszobrával díszítette és a bazilika kupolájának is,322