Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

ez oly óriási befektetést követel, ami a várható jövedelmezőséggel arányba nem j hozható. Nos, az E. L. a végső küzdelemben szózatot intézett a város hölgyí közönségéhez és szavazásra hívta fel a háziasszonyokat s evégből kérdésekkel ellátott levelezőlapokat küldött szerte. Az eredmény meglepő volt. A nők óriási többsége a villany javára döntött. Ez az eredmény azután kihatott a fórumra is, mert a városatya férjek ennek hatása alatt többséget biztosítottak a villanyvilágításnak. A villanyos erőátviteli telep építésére, továbbá a köz- és magánvilágítás berendezésére hirdetett árlejtésben több cég vett részt és a város közönsége a világhírű Ganz-féle villamossági rt. javára döntött. A végeredmény tehát ismeretes. A mü kitűnően sikerült és jól prosperált. Kifizető voltát öregbítette Párkány község és Párkánynána pályaudvar bekapcsolása, nemkülönben az áramnak ipari célokra történt felhasználása is úgyannyira, hogy csakhamar bővítésre volt szükség s végül már oly terhelés alá került az áramszolgáltató telep, hogy annak gyökeres átalakítása vétetett tervbe. Akkor történt, hogy a dorogi bányatársulat ajánlatot tett a városnak arra, hogy ha beszünteti a saját telepét, ez esetben — megfelelő szerződés mellett — hajlandó az áramszolgáltatást vállalni. Megjegyzendő, hógy a Ganzféle vili. rt.-gal kötött szerződés határideje is lejárt s így a város a bányatársulattal a szerződést meg is kötötte. Az új szerződés következtében az esztergomi áramfejlesztő telep szükségtelenné válván, a város annak gépi felszerelését eladta. A jéggyár létesítése. Esztergomban annak idején a nyári jégszükségletet általában a Kisdunából szerezték be, azonban megtörtént az is, hogy a mészárosok, hentesek, kávésok, vendéglősök és az élelmiszerkereskedők nemcsak a kisdunai jeget, hanem a határbeli állóvizek jegét is begyűjtették. Ez a gyakorlat egészségügyi szempontból állandó kifogás alá esett és a hatósági tilalom nem sokat segített. Minthogy pedig a villamostelep gazdaságosan kifizető ipari áramot szolgáltatott, a város a telep mellett jéggyárat létesített. A jéggyár annak dacára, hogy egyidejűleg két másik (a hercegprímási és a Németh Gáborféle) is üzembe került, kifizető dolognak bizonyult és így a mesterséges jégtermelés a különböző járványok kiküszöbölésére kiválóan alkalmasnak bizonyult. A belvárosi kegyúri plébániatemplom restaurálása. Az 1826-ban épült eme remek bárok stílű templom felett sem tűnt el nyomtalanul az idő. Kívül-belül restaurálni kellett. Dr. Fehér Gyula plébánosé — most praelátus-kanonok és a főkáptalan nagyprépostja — az érdem, hogy a nemes barokk stílben épült templom kívül-belül teljes javításban részesült. Ő kezdeményezte ezt és a kegyúr város messzemenő áldozatkészséggel rendelte el a munkálatokat. A templom belseje teljesen új átfestésben részesült és karrarai márványból készült művészi kivitelű oltár került a régi helyére, kiválóan emelve Vaszary János festőművésznek szt. Péter és Pál apostolok életéből vett keresztelési jelenetét ábrázoló, óriás méretű, ritka művészi becsű oltárképének hatását. .Ugyanekkor részesült gondos javításban és átalakításban a plébánia épülete is. A tűzoltó-szertár létesítése. A mai városi hivatásos tűzoltóságnak az önkéntes tűzoltó intézmény volt az alapja. Amíg ez utóbbival e munkának más helyén kívánunk foglalkozni, a szertár létesítésének okait e helyütt a következőkben ismertetjük: Valamikor, évszázadokkal előbb, a tűzoltás igen kezdetleges volt. A gépeket kézieszközök pótolták. így a létrák, kapcsok, szikraoltó pamacsok és bádog-vedrek, továbbá a vízhordó lajtok. A tűzoltó-eszközöket a város különböző helyein, a házakra szerelt tartókon a nyílt utcákon helyezték el, míg a vízhordó lajtok állandóan vízzel telve, szintén az utcákon, vagy az utcákra nyíló félsze,304