Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

tanácsos, közismert jogi szakíró; dr. Boncz Ödön közalapítványi igazgató, miniszteri tanácsos; Boncz Mátyás, Esztergom vármegye volt szolgabírája, az 1848/49-i szabadságharc volt főhadnagya, Boncz Nándor dr., Esztergom vármegye árvaszéki ülnöke és Boncz Ferenc tanügyi tanácsos. Az alapító I. András fiának, Farkasnak, leszármazói a család rövidéletű alapi ágában és a ma is hajtó rácalmási ágban növelték tovább a családfát. Boronkay (boronkai). Somogy vármegyéből származik, hol Pál 1446-ban Boronka helységre nyer adományt. A családfa az 1560-ban élt Jánostól származtatható. István, ki a „Nezettei" előnevet nyerte, 1643-ban a magyar gyalogság vajdája, később ezredes. A család két ágra szakadt; a „Boronkai és Nezettei" előnevet viselők Nyitra vármegyében telepednek le, míg a többiek mind csak a régi „Boronkai" előnevet használják. Második István, II. Rákóczi Ferenc híve, 1702-ben Zemplén vármegye alispánja. Tamás 1702-ben török fogoly. Mihály 1711-ben Zemplén vármegye jegyzője. Lajos 1876-ban Esztergom vármegye főjegyzője. Lajos és Jenő 1883. szept. 20-án Esztergom vármegye nemeseinek sorába beiktattattak. Jenő jelenleg sárkányfalvi birtokos. Címer: kékben, zöld alapon jobbról hatágú .arany csillag, balról befelé fordult ezüst félholdtól kísért, leveles koronán könyöklő páncélos kar, markában három felfelé álló nyílvesszőt markolva. Sisakdísz: pajzsbeli kar, a karhajlásnál nyugvó félholddal és csillaggal. Takarók: kékarany-veres-ezüst. B o z z a y (bozzai). Vas vármegye régi birtokos családjainak egyike, mely 1271-ben kapta V. István királytól Bozzai helységet. B. István fia: László, 1742. jan. 30-án hirdettette ki nemességét Komáromban. Ennek fia: László, Esztergom vármegyébe költözött; fia János (szül. 1781, megh. 1848) 1803 okt. hó 24-én nyert nemesi bizonyságlevelet Vas vármegyétől, melyet 1804-ben hirdettetett ki Esztergom vármegyében. Esztergom vármegye I. alispánja és kir. tanácsos. A XIX. század első felében Uny helységben bírt földesúri joggal. Címer: kékben, görbe kardot tartó oroszlán. Sisakdísz: pajzsbeli oroszlán növekvően. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst. Burián. Árva vármegyéből származik, hol Nemes-Dedinára nyert adományt. Idővel átszármazott Liptó és Zólyom vármegyékbe. Tagjai közül az 1754—55. évi összeírásban András és László Árva, Tamás fia Pál Liptó vármegye nemesei között foglal helyet. Zólyom vármegyében János 1766-ban hirdetette ki nemességét. István résztvett az 1809. évi nemesi felkelésen. Pál és István 1848/49-iki honvédtisztek. János ügyvéd és megyei tb. főügyész volt Esztergomban. Címer: kékben, zöld halmon, fészkében ülő s fiait vérével tápláló pelikán. Sisakdísz: nyilt fekete szárny között könyökölő, görbe kardot tartó páncélos kar. Takarók: kék-arany. Cséffalvy. Pozsony vármegyéből származó család. József, unyi birtokos, 1833 január 5-én nyert nemesi bizonyságlevelet Esztergom vármegyétől. Mihály — felmutatván Pozsony vármegyének 1819-ben kelt bizonyítványát — ennek alapján 1842-ben Esztergom vármegye nemeseinek névjegyzékébe vétetett fel. A XIX. század első felében Uny helységben bírt földesúri joggal. Címer: veresben babérkoszorúval övezett görbe kardot tartó arany oroszlán. Sisakdísz: babérkoszorúzott, görbe kardot tartó, páncélos kar. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst. Csenkey Ferenc 1769 augusztus 17-én nyert nemesi bizonyságlevelet Pozsony vármegyétől, melvet 1776 június 21-én hirdettetett ki Esztergom vármegyében. A XIX. sz. első'felében a család Unv helységben bírt földesúri joggal. Csery. 1609-ben Mihály, Sárkányfalván három porta birtokosa volt. 18 273