Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

Sándor, Nyitra vármegye alispánja 1755-ben Sárkányfalván, 1754—56-ban Karván volt birtokos. Ugyanő előfordul 1754-ben Esztergom vármegye nemeseinek névsorában. Csupor (szentgyörgyvölgyi). Gábor fia: István a hercegprímási uradalmak főerdőanácsosa volt, vármegyei bizottsági tag, az Országos Erdészeti Egyesület választmányi tagja és fiai: István és Lajos 1902 május 15-én tartott közgyűlésen nyertek nemesi bizonyságlevelet Esztergom vármegyétől. István min. tanácsos Budapesten. Feicht inger (baranyanádasdi). A család Bajorországból származik és a XVII. század végén költözött Magyarországba. József, György Baranyanádasdon telepedett le, 1720-ban nyert címeres nemeslevelet III. Károly királytól s azt unokája: Ferenc (szül. 1779, megh. Esztergomban, 1852), az esztergomi hercegprímási uradalmak főtisztje részére 1825-ben a kancellária átírta. Fia Sándor 1887-ben baranyanádasdi előnévvel nemességújítást nyert. Sándor (meghalt 1900) Esztergom vármegye, később Esztergom szab. kir. város tiszti főorvosa. Címer: kékben, folyóvíz felett négyszögletes kövekből rakott torony és, híd; a hídból kiemelkedő, jobbjában hegyes tőrt tartó páncélos vitéz. Sisakdísz: két természetes színű szarvasagancs között pajzsbeli vitéz növekvően. Takarók: kék-ezüst, vörös-arany. F el kis (laki). Az 1754-55. évi országos nemesi összeírásban e családból József szerepel, Esztergom vármegye nemesei között. F ö l d v á r y (földvári). Hevesvármegyei család. István (Félix) 1840-ben Esztergom vármegye főpénztárnoka. VI. István, a költő. Esztergom szab. kir. város főügyésze volt. Címer: vágott pajzs. Felül kékben, jobbról hatágú aranycsillag, balról befelé fordult, ezüst félholdtól kísért, rakott kövekből épült, két lőréssel és három toronnyal ellátott várfalból kiemelkedő fekete, háromszögű kalapács, fehérkabátos katona, kék hajtókával és aranysujtással, jobbjában kardot tartva; a kardot golyó töri ketté. Alul aranyban egyenes kürt. Sisakdísz: fehér mező,, kékhajtókás, kardot tartó kar, a kardot golyó töri ketté. Takarók: kék-ezüst, vörös-arany. Frey (késmárki). Szepes vármegyéből származik, hol Mihály, Késmárk város polgármestere, 1614-ben II. Mátyás királytól nyert címeres nemeslevelet, melyet kihirdettek 1615-ben Szepes vármegyében, 1764-ben Pozsony-, 1768ban Baranya-, 1889-ben Esztergom vármegyékben. Tagjai közül: Vilmos esztergomi lakos, 1848-ban nemzetőrszázados, 1889-ben, szeptember 20-án, nyerte meg régi magyar nemességét kézsmárki előnévvel. Fia Ferenc (1892—1905) Esztergom város volt országgyűlési képviselője. Ennek fia: Vilmos volt orsz.. gyűl. képviselő, jelenleg Esztergom megye alispánja. Címer: fennálló katonai aranypajzs, alapzatából növekvő zöld mező, benne páncélos, sisakos vitéz, jobbkezében rövid hajítódárdát forgat, balkezével pedig a vörös lónak, melyen ül, gyeplőit igazítja. Sisakdísz: koronából kiemelkedő barna pej ló. Takaró: arany-fekete, ezüst-vörös. Fribeisz (rajkai) János és fiai, János és István 1655-ben nyertek címeres nemeslevelet III. Ferdinánd királytól. 1732-ben Ferenc Uny községben birtokos. Antal, Imre fiával együtt, 1832-ben hirdettette ki nemességét Esztergom vármegyében. Címer: kékben, zöld alapon szemközt_fordult két arany oroszlán, elsőlábaikkal egy babérkoszorúzott egyenes kardot tartva. Sisakdísz: arany markolatú görbe kardot tartó, kinövő, arany oroszlán. Takarók: kék-arany, vörösezüst. Frivaldszky (Frivaldi) János 1583-ban nyert címeres nemeslevelet ,274