Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

megvoltak, amelyek közé több jámbor remete vonult vissza a világtól. A remeték számára gróf Esterházy Imre prímás 1735-ben templomot emeltetett, mely mellé Barkóczi Ferenc érsek monostort alapíttatott, ahová nazarénus szerzeteseket hívott meg. II. József e rendet eltörölte s ettől kezdve a kegytemplomot világi papok gondozták. 1867-ben Simor érsek pálosokat hívott az elhagyott monostorba, de ők nem tudtak meghonosodni s rövidesen elköltöztek. Határában az ú. n. muzslai erdőben emelkedő, Öregkőnek nevezett, hegy alatt tágas — 150 m mély — barlang van, amely zavaros időkben többször szolgált a lakosságnak búvóhelyéül.

1 Bajót lakosai közül kb. 200-an vettek részt a világháborúban és 30-an hősi halált haltak a Hazáért. A hadirokkantak száma 8. A község ma 1545 lelket számlál, kik színmagyarok. Egyházilag 99%-ban róm. kath., 0.5%-ban ref. és 0.5%-ban izr. egyház hívei. A házak száma 296, valamennyi belterületen épült, mert a lakosságnak csak 1%-a lakik külterületen. Bajót területe 2856 kat. hold, mely megoszlik 1227 h. szántó, 91 h. rét, 15 h. szőlő, 197 h. legelő, 1159 h. erdő és 126 hold terméketlen terület között. E határból nagybirtokos 1175 holdat, 1 középbirtokos 394 holdat, 70 kisbirtokos összesen 942 holdat bír s a többi területen 264 törpebirtokos gazdálkodik. A bajóti volt úrbéres közbirtokosok legeltetési társulatot tartanak fenn. 1937-ben az állatállomány: 86 ló, 279 szarvasmarha, 309 sertés és 17 juh. Uralkodó tenyésztési irány szarvasmarhánál a siementháli, sertésnél a mangalica. A kereskedelmet 5 kereskedő és a ,,Hangya" Szövetkezet bonyolítja le, amely, mint keresztény szövetkezet 1903-ban alakult, majd 1912/13-ban Hangya Szövetkezet lett. Első elnöke: Foltin János plébános volt. Célja a község lakosságának olcsó és jó áruval való ellátása, a terményfeleslegek értékesítése. Tagjainak száma: 190. Jelenlegi elnöke: ifj. Füle István gazdálkodó, vm. th. biz. tag, akinek nagy része van a Szövetkezet székházának megszerzésében. Igazgatósági tagok száma 5, úgyszintén 5 tagból áll a felügyelőbizottsága is. A kisipart 6 kisiparos képviseli a községben. A bajóti asszonyok a háziiparszerü vászonszövésben igen ügyesek. Vasútállomása Nyergesujfalu (4.8 km), ugyanott van posta és távíró állomása is. Az elemi oktatást egy 3 tantermes és 3 tanerős róm. kath. felekezeti népiskola látja el, amely az 1850-es években létesült. A beírt tanulók száma: 204, az ismétlősök: 107. Vezető tanítója: Szentirmai József, beosztott tanerő: Szentirmainé Lencsés Ilona, valamint Kovács Lajos. Könyvtára 130 kötetes, a népmüvelődési könyvtár 90 kötetből áll. A testnevelés ügyét a Levente Egyesület látja el. A községben működik a Stefánia Szövetség, mely a csecsemővédelemről gondoskodik. Az orvos Nyergesújfalun (4.8 km) lakik, gyógyszertár ugyanott van. Községi szülésznő helyben. Legközelebbi kórház Esztergomban. Ivóvize jóminőségü kútvíz. Csév. Nagyközség a Pilis hegység tövében, igen szép vidéken az esztergomi járásban. Régi volt magyar község, nevével először 1274-ben találkozunk, amikor a pilisszentkereszti pálosok itteni birtokáról történik említés. Első általunk ismert birtokosa Csévi Róger fia László, aki itteni birtokát elzálogosította Godin nevű esztergomi polgárnak. Godin utódai 1328-ban eladták Csévet a Nyulszigeti apácáknak. Csere és vétel útján azon évszázad elején az esztergomi érsek tulaj1 L. Barlangkutatás! 229;