Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

donába került a falu egy része, míg a másik részét Kanizsai István szerezte meg zálogbirtokul, aki 1418-ban ezt a részt átengedte az esztergomi káptalannak. A török megszállás alatt elpusztult a falu s csak a 17. század végén vagy a 18. század elején települhetett újra. 1715-ben 1 nemes- és 21 jobbágy-család lakta, 6 magyar és 16 tót nevű. Plébániája 1715-ben állíttatott fel (esetleg vissza), első anyakönyve 1717-ből származik. Hozzátartoztak mint leányegyházak Kesztölc, Uny, Pilisszentlélek és Dág, melyek 1787 táján szerveztettek át anyaegyházzá. Ezidőben Nagy- vagy Boldog Csévnek is nevezték, ezt mutatja a község 1787-ből fennmaradt pecsétnyomója is. Az egyház jelenlegi plébánosa Kalmár Lajos János, a templomot 1933-ban restaurálták utoljára. 1779-ben és 1824-ben római mérföldjelző oszlopok kerültek szántás közben napfényre. Az első a pesti egyetemre vitetett, a második Szt. János szobrának az alapja. Tatárszállás nevű dűlőjében igen sok régi épületmaradvány fekszik. Hihetőleg a tatárok pusztították el s a romok között egy ideig ők ütöttek tanyát. A nagy világháborúban 22 csévi lakós vesztette életét. A községben 1937-ben 2680 lakós élt, kik közül 1380 férfi és 1300 nő. Anyenyelv szerint 1200 magyar, 1480 tót, valamennyien a róm. kat. vallás követői. A 'házak száma 504, mind belterületen épült, s a lakosság is itt helyezkedett el. Csév területe 4386 k. hold, mely mívelési ágak szerint 1589 hold szántó, 320 hold rét, 181 hold szőlő, 469 hold legelő, 1666 hold erdő terület között oszlik meg. Egy nagy- és 4 középbirtokos, 96 kisbirtokos és 499 törpebirtokos gazdálkodik a község határán. Kisiparát egy-két kovács, asztalos, cipész, kőműves és bognár képviseli. Kereskedelmi szükségletét 4 kereskedés és a „Hangya Szövetkezet" látja el, amely, mint a község kereskedelmi életének jelentékeny tényezője, már a háború előtti időkben alakult. Alapítója Garay plébános volt. Teljesen modern épületében kereskedés és kocsma is van. A szövetkezet altruista alapon működik, célja a lakosság olcsó és megbízható élelmiszerekkel való ellátása, valamint a község termésfeleslegének értékesítése. Elnök: Süveges József, könyvelő: dr. Uhlyarik Nándor, igazgatóság: Hudecs Gusztáv, Kukola Mihály, Schilling Rezső és Benedekovics Ignác. Tagok száma 327. Piaca Dorog és Esztergom. A Budapest—esztergomi vasútvonalon fekszik, vasútállomása Leányvár-Csév és Csév-megálló. Póstaügynökség helyben van. Közoktatásügye szolgálatában egy hét tanerős állami elemi iskola áll, amely 1836-ban épült. Előbb mint r. k. felekezeti iskola működött, később állami jellegű lett. Az épület 5 tantermes, 7 tanerő látja el az oktatást. Jelenlegi igazgatója: Szabó Rácz János, helyettese: özv. kolosnémai Bereczky Lajosné, tanerők: Regőczy Géza kántortanító, c. igazg., Szabó Rácz Jánosné, dr. Bagyi Gyuláné, Stefkó Mária és Pathy Margit. Az iskola ifjúsági könyvtára 300 kötetes, a népkönyvtár 220 kötetből áll, melynek kezelője özv. Bereczky Lajosné. A beírt tanulók száma átlag 320, a gazdasági ismétlősök száma 170. Ifjúsági vöröskereszt egylete intenzív működést fejt ki, elnöke: özv. kolosnémai Bereczky Lajosné. Testnevelés céljainak megfelelően pedig Leventeegyesület működik. Kulturális egyesületei a Munkásotthon és a Polgári Lövész Egylet, az Önk. Tűzoltó Egyesület és a Csévi Férfi Dalkör. A Csévi Önkéntes Tűzoltó Egyesületnek több mint két évtizedes, eredményekben gazdag múltja van. Számos megyei és környéki versenyen vett részt és több oklevél és kitüntetés tulajdonosa, többek között 1926-ban Komáromban díszoklevelet, 1928-ban Esztergomban pedig ezüst serleget nyert. Jelenlegi elnöke és oktatója Fentős Ferenc főjegyző, kinek nagy érdeme van a modern fölszerelés megszerzésében. Itt említjük meg a Csévi Férfi Dalkört, melynek alapítója Regőczi Géza 230;