Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

A vármegye területén 1921-ig csupán Esztergomban volt ipartestület és a vidéken az első hasonló szervezkedés Nyergesújfalun történt. Az ott megtartott alakuló közgyűlés Reviczky Elemér járási főszolgabíró elnöklete alatt folyt le. A vármegye közönsége aug. 29-én tartott közgyűlésében visszautasította és elítélte azokat a támadásokat, amelyeket Beniczky Ödön, Andaházi Kasnya Béla és Szilágyi Lajos nemzetgyűlési képviselők a kormány és a nemzeti hadsereg ellen a nemzetgyűlésen intéztek s kijelentvén, hogy eljárásukat a súlyos válságban levő nemzet elleni merényletnek tekinti, erre vonatkozó határozatát felirat alakjában a nemzetgyűléshez küldte. A feliratban a vármegye közönsége ugyanazon alkalommal a kormányzó iránt a legmesszebbmenő bizalmát nyilvánította. Szeptember 27-én gyászlobogó jelent meg a vármegyeház homlokzatán annak jeléül, hogy a megyének egyik derék és rendkívül munkás főtisztviselője elhalálozott. Hosszas betegség után, férfi kora delén, 42 éves korában ragadta el a kérlelhetlen halál dr. Szilárd Béla vármegyei főjegyzőt, aki ezen időben a dorogi kerület képviselője volt. A megboldogultat az egyesült kereszténypárt nevében néhai Usetty Ferenc nemzetgyűlési képviselő búcsúztatta. Az 1921 esztendő folyamán határkiigazító nemzetközi bizottság járt csonka országunkban és amikor az a dunáninneni rész vizsgálatával foglalkozott, Carrey angol ezredes vezetése alatt Vácott működött. Esztergom vármegyének fontos érdeke volt, hogy e bizottságnak tudomására juttassa, hogy az igazságtalanul cseheknek juttatott túlsó terület Esztergom vármegye és város kizárólagos éléskamrája volt és ezért Palkovics alispán vezetése alatt népes küldöttség jelent meg a bizottság előtt s kérelmezte, hogy a túlsó oldal a határkiigazítási javaslatban felszabadításra ajánltassék. Utólag sajnálattal állapítjuk meg, hogy a rendkívüli érvekkel támogatott kérelem a győztes hatalmak által nem méltányoltatok. Ismeretes, hogy IV. Károly király meggondolatlan tanácsadóinak ösztönzésére másodszor is megkísérelte trónjának visszafoglalását, ami jövendő kihatásaiban rendkívüli bonyodalmaknak lehetett volna forrása. Tudjuk, hogy a fiatal királynak ez lett a végzete, mert az entente-hatalmak kiszolgáltatását követelték és fogolyként Madeira szigetére szállították. Amikor IV. Károly Svájcból repülőgépen az ország területére érkezett, az ellenséges hatalmak azonnal tiltakoztak a trónfoglalási kísérlet ellen és minthogy a Budapest felé vasúton igyekvő király hűségére a Győrött állomásozó nemzeti hadsereg alakulatát feleskették, ugyancsak a hatalmak követelésére és a belső nyugalom biztosítása érdekében' október 22-én megjelent a következő Hadparancs. A nemzeti hadsereg az én kezembe tette le az esküt, tehát az én parancsaimat tartozik követni. IV. Károly király Őfelségének a hatalmat csak az ország megválasztott kormányzója adhatja át, ez azonban a mai körülmények között hazánk végpusztulását jelentené. Elvárom, hogy a nemzeti hadsereg minden egyes tagja nekem tett esküjéhez hűen minden parancsomat feltétlenül teljesíti! Budapest, 1921. október 22. ,'..' Horthy s. k. Belitska, s. k. 175