Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

A vármegyebeli Mogyorósbánya község róm. kat. temploma az idők folyamán annyira rongált állapotba jutott, hogy annak bezárását hatóságilag el kellett rendelni. Minthogy eszerint a hívek templom nélkül maradtak, természetesen mindent megmozgattak, hogy szentegyházuk helyre állíttassék. A híveknek erre irányult törekvése megértő méltánylásra talált Reviczky Elemér főszolgabíróban, aki fáradhatatlanul arra törekedett, hogy a templom rendeltetésének visszaadassék és evégből mindazon tényezőknek jóakaratát, amelyek a helyrehozatal tekintetében áldozatot hozhattak, megnyerve, a templom rövidesen megújíttatott és 1921. évi november hó 21-én felszenteltetvén, a községbeli hívek kívánsága teljesült. A dr. Szilárd Béla elhalálozásával megüresedett dorogi kerületi mandátum betöltésére kitűzött választás, minthogy a jelöltek nem értek el abszolút eredményt, pótválasztást tett szükségessé. A pótválasztáson Ludvig Ernő volt amerikai főkonzul és Méhely Kálmán egyetemi tanár kerültek döntőbe és 214 szavazattöbbséggel ez utóbbi győzött. A katolikus világot 1922 januárjában nagy szomorúság érte. Január 22-én XV. Benedek pápa elhúnyt, mire dr. Csernoch János bíbornok-hercegprímás nyomban Rómába utazott nemcsak avégből, hogy a temetésen megjelenjen, hanem azért is, hogy a pápaválasztáson részt vegyen. Az új pápát február 6-án Ratti Achilles milanói érsek személyében választotta meg a bíbornoki testület és az új pápa XI. Pius néven lépett a trónra. A vármegye közönsége február 25-én rendkívüli közgyűlést tartott s ez alkalommal XV. Benedek pápa haláláról dr. Czobor Imre főispán megemlékezvén, egyúttal indítványozta, hogy a törvényhatósági bizottság hálafeliratot intézzen dr. Csernoch János bíbornok-hercegprímáshoz, azért, mert a pápaválasztáson megjelent bíbornokokat tájékoztatta a trianoni békének Magyarországot sújtó erőszakosságairól. Ezután tisztújítás következett. A dr. Szilárd Béla elhalálozásával megüresedett főjegyzőségre késmárki Frey Vilmos dr.-t és a Pisuth Kálmán nyugalomba vonulásával megürült Esztergom járási főszolgabírói helyre Reviczky Elemér volt Párkány járási főszolgabíró választatott meg. Megdöbbentő hírt röpített világgá április 1-én a távíró. E napon lobbant utolsót IV. Károly király fiatal életének fáklyája. A szomorú hír nyomán a vármegye és a város gyászt öltött. Esztergom városnak április 7-én tartott közgyűlésén dr. Gróh József méltatta a fiatal király emlékezetét, míg a vármegyének május 19-én tartott közgyűlésében dr. Czobor Imre főispán emlékezett a tragikus sorsú király elhunytáról. A vármegye közönsége ezt követőleg az üresedésbe jött árvaszéki ülnöki állásra Vécsei Kálmánt és az előlépés folytán megüresedett aljegyzői helyre Schleiffer Józsefet választotta meg. Említettük, hogy a nemzetgyűlést országgyűlésnek kellett felváltania és ennek következményeképen elrendeltettek a választások. Az esztergomi választókerületben a keresztény nemzeti egyesülés pártjának programjával Mátéffy Viktor Esztergom-belvárosi plébános, addig nemzetgyűlési képviselő, a nemzeti egység pártjának programjával pedig O'sváth Andor városi főjegyző léptek fel. A város területén megejtett szavazás eredménye a következő volt: Mátéffy Viktor 2539 és O'sváth Andor 1798 szavazatot kaptak s eszerint a mandátumot Mátéffy Viktor nyerte el. Ennél a választásnál a választó polgárok közül ezernél többen nem éltek szavazati jogukkal. Ugyan e napon zajlott le a választás a dorogi kerületben, ahol Peyer Károlyt választották meg a szociáldemokratapárt programjával. Az esztendőnek közepe táján nyilvánosságra jutott, hogy a kormány a csonka vármegyéknek újjászervezésével foglalkozik és azt tervezi, hogy Esztergom vármegyét Komárom vármegyével egyesíti, sőt az is hallatszott, hogy Esztergom vármegyét ez utóbbiba szándékozik bekebelezni. Esztergom vár176