Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

született. Iskolái elvégzése után a kereskedői pályára lépett. Mint segéd Pápán, Baján, Zalaegerszegen és Karcagon fejlesztette tudását. 1909-ben megalapította Tatán üzletét. Háború alatt a 31. gy.-ezrednél 1915ben az orosz fogságba esett, ahonnan 1920ban tért vissza. Szakaszvezetői rangban leszerelt és üzlete vezetését átvette, melyet távollétében neje szakszerűen vezetett. A kereskedők egyesületének tagja. Neje: Hacker Szidónia, gyermekei: Andor és Klára. Nejének atyja, néh. H. Sándor, jónevű kereskedő és vendéglős volt Szomódon. Hacker Ödön, a neszmélyi cseréptéglagyár tulajdonosa, Neszmély—Budapest. 1896-ban Sopronban született. Középiskoláit Sopronban végezte el, szakismereteit Frankfurtban fejlesztette. Édesatyja által alapított gyárban folytatta szaktanulmányait, melynek ma egyedüli tulajdonosa és vezetője. A világháborúban a 14. tüzérezredben az orosz fronton harcolt, majd az olasz frontra került és ott megsebesült. Tartalékos hadnagyi rangban szerelt le. Nagy és kis ezüst, bronz vitézségi érem tulajdonosa. Neje: Vértes Lili, gyermeke: Péter. Hajabács Károly ny. hercegprímási körvadász, Esztergom. 1874-ben Esztergomban született. Főreáliskolát Esztergomban, az erdészeti szakiskolát Qörgényszentimrén végezte. Működését gr. Teleki Samu birtokán, Sáromberken kezdte meg, mint testőrvadász. Egy év múlva az esztergomi erdőhivatalhoz került, ahonnan tényleges katonai szolgálatra a 26. gy.-ezredhez, Dalmáciába bevonult. Leszerelés után 1898-ban lép a hercegprímási uradalom szolgálatába, ahol 7 éven át irodai, 31 éven át külső szolgálatot teljesített. 1935-ben saját kérelmére nyugalomba vonult, mely alkalommal dicsérő okirattal tüntették ki. 1914-ben önként hadba vonult. A 14. gy-ezred kötelékében 36 hónapot az orosz fronton küzdött át, majd orosz fogságba esett, ahonnan néhány hónap múlva megszökött. Két kis ezüst és bronz vit. érem, a Károly cs.-kereszt, a magyar, osztrák és német háborús emlékérem, a Ferenc József jub. érem és a vörösker. díszjelvény tulajdonosa, őrmesteri rangban szerelt le. Kommün alatt a prímási javak megvédése körül kiváló érdemeket szerzett. Jelenleg saját birtokán gazdálkodik. Neje: Grottár Jolán, László fia hősi halált halt a haza védelmében a csehek elleni harcokban Párkánynál, Sándor fia detektív. néhai szovátai Hajdú István ny. jószágigazgató, gazdasági főtanácsos, Esztergom. Dercsenyén 1866-ban született. Középiskoláit Nyitrán, a gazd. főiskolát Magyaróváron végezte. Pályafutását br. Schlossberger Zsigmond uradalmában kezdte meg Túrán. 1910-ben a kalocsai érsekséghez kerül, ahol főintézővé, később jószágfelügyelővé nevezték ki, amely minőségben vette át 1913-ban a hercegprímási birtok vezetését. Érdemei elismeréséül gazdasági főtanácsossá nevez746 ték ki. A kaszinó örökös díszelnöke volt. 1935-ben húnyt el. 1920-ban a MOVE esztergomi csoportjának díszelnöke, a term. tud. társulat tagja. Neje: OláhTóth Izabella a háború alatt mint önkéntes ápolónő Ferenc Salvator főhercegtől a vöröskereszt ezüst díszérmét a hadi ékítménnyel kapta kitüntetésül. Fia: János főhadnagyi rangban Assiagonál 1918 jún. 15-én hősi halált halt. Halála után 1927-ben vitézzé avatták. Leánya: Piroska, vitéz dr. Zsiga János tb. főszolgabíró felesége. Hajnal József kisbirtokos, törvénybíró, Vérteskethely. 1882-ben Vérteskethelyen született. Iskolái elvégzése után elsajátította a gazdálkodást. 1910-ben önálló lett. Jelenleg 29 hold saját földjén belterjesen gazdálkodik. 1914-ben hadba vonult. A 31. gy.ezrednél az orosz és olasz frontokon harcolt. Egyízben megsebesült. Altiszti rangban szerelt le. A Károly cs.-kereszt és a sebesülési érem tulajdonosa. Három éven át a képv. test. vál. tagja, községi előljáró és képviselő volt. 1931 óta egyhangúlag megválasztott törvénybíró. A r. k. egyházközség iskolaszéki elnöke. Első felesége Kozma Rozália 1915-ben elhúnyt. Második neje: Szabácsek Erzsébet, gyermekei: Teréz, Rozália, Erzsébet, József, Lajos, Gyula és András. Bátyja, H. Zsigmond hősi halált halt az olasz fronton 1916-ban. Hajnal Oszkár divatárukereskedő, Komárom. 1880-ban Komáromban szül. Atyja, néh. Morgernstern Sándor, tanító volt. Iskoláit Komáromban és Érsekújváron végezte, majd a kereskedelmi pályára lépett és a szakmában Komáromban és Érsekújváron fejlesztette szakismeretét. 1905-ben lett önálló. Üzlete fővárosi nívójú, márkás árukat, katonai és egyenruházati szakcikkeket állandóan raktáron tart. A háborúban a 7-es tüzérezredben mint vártüzér tizedes szolgált, orosz fronton harcolt. A komáromi izraelita hitközség elnöke 10 év óta, városi képviselőtestületi tag, a kereskedelmi társulat helyettes elnöke, a Győri Iparkamara tagja. Neje: Arnstein Margit, gyermekei: Klára, Ilona és Ferenc. Hajnali Kálmán ipariskolai igazgató, Esztergom. 1892-ben Esztergomban született, ahol tanulmányait is végezte. Tanítói oklevelet 1910-ben nyert. Működését Szőgyénben kezdte, ahol 1919-ig tanít. Ekkor kerül Esztergomba a Szent István, majd később a Szent Imre iskolához. 1936 okt. 23-án választják meg egyhangúlag a községi iparos és keresk. tanonciskola igazgatójává. Pedagógiai előadásokon állandó előadó. Az Esztergomi Turista Dalárda karnagya, a főgimnázium énektanítója, az Ipariskola felügyelőbizottságának előadója, mint zeneszerző néhány vallásos szerzeményével ismertté tette nevét. A világháború alatt a 12. h. gy.-ezred kötelékében szolgált s az orosz, román és olasz fronton harcolt. Kitüntetései: háromszor a Signum Laudis, a