Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

kis ezüst és a bronz vitézségi érem, a Károly cs.-kereszt. 1918 végén szerelt le mint tart. főhadnagy. Jelenleg emléklapos százados. Neje: Vitái Irma oki. tanítónő, aki 1925 óta az esztergomi Szent Margit leányiskolánál működik. Két gyermekük van: Hedvig-Mária és Ilona-Erzsébet. Hajós József községi állatorvos, Ács. — 1883-ban Győrött született. Középiskoláit •Győrött, az állatorvosi főiskolát Budapesten végezte. Oklevelet 1910-ben nyert. 1911 óta mint községi állatorvos működik megszakítás nélkül. A világháború alatt a kenyérmezői gépfegyverosztag előadója volt. A katonai emlékérem tulajdonosa. A községi képv. testület tagja, 16 éven át a kaszinó pénztárosa, az O. K. H. ügyvezető könyvelője és a helyi népművelési bizottság tagja. Az izraelita hitközség pénztárosa. Neje: Waldhauser Anna, gyermeke: Sándor. Halassy György MÁV. főtiszt, oktatótiszt, Esztergom. 1899-ben Tolna-Tamásin született. Gimnáziumi érettségit Bonyhádon tett, a vasúti tisztiképzö tanfolyamot Budapesten végezte el 1930-ban. Pályafutását 1927-ben mint kisegítő fékező kezdte meg Rákosrendezőn. 1928-ban Kispesten málházó, 1929-ben Tokodon s.-tisztjelölt, 1930ban Dorogon tiszt lett. 1931-ben Esztergomba helyezték át, ahol 1934 óta oktató és forgalmi szolgálatot tevő tiszt. 1937-ben főtisztté léptették elő. Háború alatt a 17. gy.ezred kötelékében az olasz fronton súlyosan megsebesült. 75%-cs rokkant. Hadapródörmesteri rangban szerelt le. A kis ezüst vit. érem, a Károly cs.-kereszt és a háborús emlékérem tulajdonosa. A Szent Anna egyházközség képv. test. tanácstagja, a Credoegyesület titkára. Neje: Szabó Józsa, gyermekei: Endre, Ottó, Zoltán és Mária. Halász Ferenc tejüzemtulajdonos, lakatos és vízvezetékszerelö mester, Komárom. 1898ban Miskolcon született. Iskoláit Miskolcon, Kassán és Selmecbányán végezte el. Iparát a Selmecbányái ipariskolában tanulta ki. 1922-ben mint lakatos és szerelő önálló lett. 1931-ben megalapítatta tejgyüjtő és feldolgozó üzemét. A tejipari szakiskolát Vitnyéden végezte el. 1916-tól az összeomlásig a 34. gy.-ezredben az orosz fronton harcolt. 1929 óta az ipartestület pénztárosa, a választott bíróság központjának tagja, a r. k. egyházközség képv. test. tagja. Neje: Veszely Rózsi, gyermekei: Ferenc, Tihamér és Mária. Halbauer János épület- és bútorasztalosmester, temetkezési vállalkozó, Dorog. — 1902-ben Dorogon szül. Iskolái elvégzése után az asztalosipart tanulta és 1926-ban saját erejéből lett önálló mester. Üzeme modern, motorikus erőre van berendezve, több munkagéppel van ellátva. A jónevű iparosok közé tartozik. Üzemében több munkaerőt foglalkoztat. Minden a szakmába tartozó munkát vállal és végez. A község képviselő testületének póttagja, ipartestületi tanonc- és mestervizsgáztató bizottsági tag. Neje: Locher Katalin, gyermekei: Anna, Mária és János. Halka János ny. m. kir. honvéd tiszthelyettes, Tata. Kocson 1871-ben született. Iskoláit elvégezve, kitanulta a kovács ipart. — 1894-ben bevonult a 6. honv. huszárezredhez Érsekújvárra. 1910—1913-ig Vácon, 1913—1919-ig Trencsénben szolgált. Hazafias magatartása miatt menekülnie kellett, amikor Tatán, majd Győrött nyert beosztást. 31 évi szolgálat után 1921-ben nyugalomba vonult. Neje: Györké Erzsébet. Haller Mátyás, a „Sporthorgász-szálló és csárda" bérlője, Bánhida. 1891-ben Győrsövényházán született. Iskolái elvégzése után a vendéglős szakmát tanulta és 32 évig gyakorolta. Mint főpincér 18 évet töltött el a zsolnai vasúti vendéglő, a győri Royalszálló, Park-vendéglő és a Pilseni sörcsarnokban Budapesten. 1936-ban lett bérlője, mint önálló vendéglős a fenti helynek. A genfi pincérszövetség győri szekciójának pénztárosa. Az üzemet szakszerűen vezeti, mint a szakma kiváló szaktudással bíró reprezenánsa. Résztvett a világháborúban a 31. h. gy.-ezredben, az orosz és az olasz fronton küzdött. Neje: Tóth Aloisia. Fővárosi nívójú vendéglőjében állandó hidegmeleg ételek, magyar konyha és kitűnő fajborok vannak. Idegenforgalmi szempontból is értékes hely. Halm Antal községi körjegyző, Tát. — Zsombolyán 1880-ban született. Középiskoláit Szegeden, a jegyzői tanfolyamot Nagybecskereken végezte el. Működését mint gyakornok Zsombolyán kezdte meg, majd írnok lett. 1904-ben a tanfolyam elvégzése után s.-jegyzővé nevezték ki. 1914-ben hadbavonult. Háború alatt a szegedi hadbiztosságnál, az 5. h. gy.-ezred kötelékében működött 1918-ig. Alhadnagyi rangban szerelt le és elfoglalta hivatalát. 1921-ben Bajnán a. ü. jegyzővé, 1922-ben Tatán körjegyzővé választották meg. Háborús érdemeiért dicsérő elismerésben részesült. A Tűzoltó Testület, a Levente Egylet, a testnev. biz., a r. k. egyházközség világi elnöke és légvédelmi parancsnok. Neje: Petri Karola, gyermekei: Tibor dr. orvos, Iván oki. gyógyszerész. Halm Iván oki. gyógyszerész, gyógyszertártulajdonos, Tokod. Zsombolyán 1911-ben született. Középiskoláit Kalocsán és Eszter8

ómban, a főiskolát Budapesten végezte. klevelet 1933-ban nyert. Működését mint gyakornok 1929-ben Tokodon kezdte meg. A gyógyszertárt 1915-ben megvásárolta és azóta önállóan vezeti. Neje: Stein Katalin. Házasságukat a pápa megáldotta. Halmay Gyula ny. községi főjegyző, Esztergom. Hodrusbányán 1891-ben született. Középiskoláit Selmecbányán, a közigazgatási tanfolyamot Budapesten végezte. Pályafutását mint községi gyakornok Garamréven