Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

KOMÁROM - ÉSZAK-KOMÁROM, KOMÁROM (Képzőművészek, írók, költők)

ÉSZAK-KOMÁROM, KOMÁROM VIDA Zsuzsa üvegtervező iparművész 1944-ben született Komáromban. Budapesten él és dolgozik. Koczogh Ákos: Vida Zsuzsával beszélget az üvegművészetről. = Új Forrás, 1980. 4. sz. 63-66. 1. Vida Zsuzsa iparművész kiállítása. Oroszlány, 1977. (Katalógus.) KÖZTÉRI ALKOTÁSOK Észak-Komárom: Szentháromság szobor (1715) - Róna József: Klapka György (1896) - Berecz Gyula: Jókai Mór (1937) Nagy János: A család (?) - Venkov Emil: Lehár Ferenc (1980) Komárom: Szandai Sándor: Jókai Mór mellszobra - Pándi Kiss János: Kendőt lengető lány - Vilt Tibor: Tanuló fiú és lány; Dombormű Krisztusról - Laborcz Ferenc: Zsezsemadár - Bondor István: Szinnyei Józsefdombormű - Salló István: Széchenyi-emlékoszlop - Csúcs Ferenc: Fáy András-dombormű - Tengerészemlékmű - Szentgyörgyi István: Radeczky-huszárok emlékműve - Zsákodi Csiszér János: I. világháborús hősi emlékmű - Lovas tüzérek emlékműve. IRÓK, KÖLTŐK ALAPY (ALAPI) Gyula (Komárom, 1872. okt. 20. - Komárom, 1936. jan. 30. író, újságíró, levéltáros Iskoláit Komáromban és Esztergomban végezte. 1900-ban állt Komárom vármegye szolgálatába, amikor megyei főlevéltárossá nevezték ki. 1910-ben bölcsészdoktori oklevelet szerzett a Pázmány Péter Tudományegyetemen. Disszertációjának témáját Kultsár István, a komáromi könyvtáralapító és hírlapszerkesztő élete adta. Munkásságát szépirodalmi tevékenységgel kezdte, később történelmi és archeológiai tanulmányokat folytatott. Irodalmi és történelmi kutatásai mellett fontos és eredményes szervező munkát is végzett. Csaknem 40 éven át fogta össze s irányította Komárom szellemi életét. Az 1911-ben megalakult Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület főtitkára volt 20 éven át. Trianon utánnak meghatározó egyénisége lett a kisebbségi sorsba került komáromi magyarság. Újságírói tevékenysége is széles körű. A következő lapoknak volt szerkesztője: Múzeumi Értesítő, Komáromi Újság, Komáromi Lapok, Komárom, Levéltárosok Lapja, Magyar Vasárnap, Nemzeti Kultúra. Főbb művei: Kultsár István 1760-1828. Komárom, 1911. - Bűbájosok és boszorkányok Komárom vármegyében. Komárom, 1914. - A hazajáró lélek. Vígjáték Jókai Mór hasonló című elbeszélése után. Komárom, 1925. - A szülőföld Jókai regényeiben. Komárom, 1925. Spitzer ny. - Jókai-emlékkönyv. Komárom 1925. (Társszerkesztő: Fülöp Zsigmond) -Kultsár István és könyvtára. Komárom, 1928. -Komárom vármegye nemesi családjai. Komárom, 1911. - A Jókai Egyesület 15 éve. Komárom, 1927. - A csallóközi halászat története. Komárom, 1933. - Komárom vármegye levéltárának középkori oklevelei. Komárom, 1917. BARANYAI József (Kamocsa, 1876. szept. 8. - Tany, 1951. dec. 31.) író, publicista A gimnáziumot Komáromban és Pápán végezte. Pesten jogi tanulmányokat folytatott és államtudományi doktorátust szerzett. Jogi gyakorlatot azonban sohasem folytatott: egész életére az újságírással, a 231