Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

A TELEPÜLÉSEK LEÍRÁSA ÉS BIBLIOGRÁFIÁJA - ÁCSTESZÉR

ÁCS-ÁCSTESZÉR KELEMEN Terézia: A hagyományos paraszti gazdálkodás ismeretanyaga és szókincse. - Az aratás Ácson. Ács, 1975. 33. 1., 6 mell. - Gépirat. - MK, TM. KELEMEN Terézia: A hagyományos paraszti gazdálkodás ismeretanyaga és szókincse. - A szántás-vetés Ácson. Ács 1977. 63., 15. 1. fotókkal. - Gépirat. - TM. KISS Ilona: A kovácsmesterség kialakulása Ács községben. = Limes 1. Tatabánya, 1990. 99-109.1. illusztr. NÉMETH Aranka: A nők helyzete és szerepe a családban Ácson. (1910-1945.) Ács, 1979. 26.1. - Gépirat. - TbM. MUTH Julianna: A hagyományos táplálkozás egy ácsi parasztcsaládban a 20. sz. elején. Komárom, 1985. 13. 1. illusztr. - Gépirat. - MK. PÁVEL Márta: Ács község szólásai. (Kiad. ELTE Magyar Nyelvtörténeti Tanszéke, MTA Nyelvtud. Intézet.) Bp. 1983. 66.1. [SZÁZ] 100 ÉVES az Ácsi Cukorgyár. 1871-1971. (Bev. Czupy Imre. Szerk.: Danis József. Fotók: Fodor Antal, Jusztin Tibor, MTI. Kiad. az Ácsi Cukorgyár.) Ács, 1971. Franklin ny. 158. 1. Illusztr. TÓTH Klára: "Mindig rongyos az aranyász..." Egy jellegzetes népi kismesterséget folytató ember élete, anyagi és szellemi kultúrája. Ács, 1970. 34. 1., illusztr. - Gépirat. - Szakolczai Antal aranymosó. VALTER Ilona: Az ácsi református templom feltárása. = Archeológiai Értesítő, 1963. 282-189.1. 1. Ács pecsétje. 18-19. század ÁCSTESZÉR A falu neve az itt lakó ácsokra utal. Magyar neve ács, míg szláv elnevezése a szintén ács jelentésű teszér (tesari = teszér). Okleveles említése 1392: Alch Thezer. A középkorban népes település volt. 1488-ban jobbágyai 27 forint rovásadót fizettek. A törökök elpusztították, 1543-tól elnéptelenedett. A 17. századtól az Esterházy család birtokolta. Teszér 1699-es pecsétnyomóján ekevas, fejsze és liliom látható, melyek közül a fejsze egyértelműen a famegmunkálásra, fakitermelésre utal. 65