Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

A TELEPÜLÉSEK LEÍRÁSA ÉS BIBLIOGRÁFIÁJA - ÁCSTESZÉR

ÁCSTESZÉR A települést 1772-től kétharmad részben németek, egyharmad részben magyarok lakták, s 5-6 szlovák család is élt itt. Az 1784—87-es népszámlálás szerint a község Esterházy Klára grófnő tulajdona volt. 141 házban 175 család élt, népessége 855 fő volt. 2 polgárt, 65 parasztot, a kettő 65 örökösét és 101 zsellért írtak össze. 1836-ban 1021 fő lakta. A régi "faluhelyen" állt templom romjai alól 1801-ben egyházi öltönyös és páncélinges katona teteme került elő. 19. század elejei szülőfalujára visszaemlékezve Táncsics Mihály az utcák szabályossága, a falu rendezettsége alapján megerősíti: "... a helység nem régi, új telepítmény". A második világháború harcai 1945. március 27-én értek véget a község területén. 1950-ben csatolták Veszprém megyétől Komárom megyéhez. Az Acsteszéri Táncsics Termelőszövetkezet 1960-ban alakult meg. 1977-ben egyesült az akai, a súri és a csatkai szövetkezettel. 1987-ben 4604 hektáron gazdálkodott. Területe 1773 hektár, lakossága 1990-ben 767 fő volt. 1974. december 31-ei hatállyal Acsteszér néven és székhellyel, Aka község átcsatolásával községi közös tanáccsá alakult, majd 1977. április 1-étől ide csatolták Súr és Csatka községeket is. 1984-1988-ig Kisbér városi jogú nagyközség vonzáskörzetéhez tartozott. 1990. január l-jétől levált és önállósult Súr és Csatka. NÉPRAJZ Földrajzi nevei őrzik a megvalósulatlan és a beteljesült földosztások emlékét: ígéret-föld, Proletár-sarok. A Faluhely elnevezés a település feltételezett régi helyére utal. Az 1830-as évektől napjainkig fennmaradt a községben több három osztatú lakóház. (Pl. Táncsics M. u. 23. 1855-ből) KATOLIKUS EGYHÁZ A település a török idők után népesült be ismét. Új lakói katolikus vallásúak voltak, akik 1785-ig Súrról és Bakonyszombathelyről kaptak lelki gondozást. Első tanítójukat 1777-ben fogadták fel. A veszprémi ferencesek is építettek templomot és plébániát, és ellátták a hívek lelki gondozását. Anyakönyvüket 1785-től vezetik. MŰEMLÉK Műemlék jellegű későbarokk római katolikus temploma 1792-94 között épült. Először 1832-ben majd a 19. század végén és utoljára 1972-ben restaurálták. KÖZTÉRI ALKOTÁS Andreska József: Táncsics Mihály (1886) ÍRÓK, KÖLTŐK TÁNCSICS Mihály (Ácsteszér, 1799. ápr. 21.-Bp„ 1884. jún. 28.) író, publicista, politikus. Eredeti neve: Stancsics. Apja telkes jobbágy volt. 20 éves koráig Táncsics is a falusi jobbágyfiúk életét élte. Ekkor beállt takácsinasnak, majd mint mesterlegény vándorolt külföldön. A budai tanítóképzőben tanítói oklevelet szerzett, 24 éves korában gimnáziumba iratkozott be. Ezt követően a pesti egyetemen tanult tovább, közben házitanítóskodásból tartotta fenn magát. 1831-ben jelent meg első, nyelvészeti tárgyú könyve A magyar nyelv címmel. Ez időben magyar nyelvtankönyveket, történelmi és földrajzi 66