Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

KÖRNYE

LÁBATLAN-PISZKE, LEÁNYVÁR BIBLIOGRÁFIA VÍGH Gyula: A piszkei "Sárkánylyuk"-i kőfejtő egykori barlangjai. = Barlangkutatás, 1922-1925. 1-4. évf. 30-31. 1. VOGH Viktor: A piszkei bryzoás márga faunája. Bp. 1910. Franklin ny. 176-204.1. - Klny. a M. Kir. Földtani Intézet Évkönyve, 18. köt. 3. 46. Piszke pecsétje. 18-19. század LEÁNYVÁR (LEINWAR) Az összetétel előtagja a 17. században keletkezhetett, és a budai klarisszák klastromában élt apácákkal hozható kapcsolatba, míg az utótagot az Ulmodvár helynévből kölcsönözték. A helység határában lévő Kolostorhegyen hajdan apácakolostor, valamint egy Árpád-kori megerősített szálláshely: Valmot/Ulmod(vár) állt. (A 18. század elején még általános a falu Ulmodvár elnevezése.) Neve a cséviek szerint így magyarázható: Az országúton egy leány ment és valaki fölkiáltott: "leány, várj", így lett "Leányvár" a falu. Németül Leinwar. Okleveles említése: 1270 ? 1297 Wolmoth. Közelében, a Templom-hegy mögötti védett völgyben 1327-től létezett a királyi erdőőrök faluja, Aberth is. 1278 után a margitszigeti apácák kaptak itt birtokot. A Vaskapupusztától délre húzódó völgyben a rézkortól kezdve egymást követik a különböző népek (rómaiak, avarok, magyarok) településnyomai és tárgyi emlékei (földvár). A mai falu nyüt helyét a korábbi évszázadokban elkerülte az ember. A középkorban Pilis vármegyéhez tartozott. Neve Walmód (Bolnuch, Wolmoth) volt - a Volmód nemzetségbeliek birtokának és földvárának neve után. 1570-ben az esztergomi szandzsák része, az adóösszeírásban Valmód néven említik, lakatlan falu mely átmenetileg Dorog pusztájává vált. Csak a 18. században népesült be újra, de nem az eredeti helyén. 1608-ban II. Mátyás adományaként a mai Leányvár területe a budai klarisszák birtokába került. 1732-ben a Sándor család a klarissza birtok bérlője. 1755 körül Grassalkovich Antal katolikus németeket telepített ide, ők kezdtek építkezni a mai falu helyén. Kezdetben egyházilag Doroghoz tartozott. 1782-től az új birtokos a Vallásalap lett, amelynek uradalmi és egyházi központja Csolnok volt. 263